Településünk már a rómaiak által is ismert volt. Ezt bizonyítják a XX. század elején előkerült leletek, melyek római telep nyomára és római kori temetőre utalnak. Az okiratok 1082-től jegyzik. A mai Berhida három helység: Berhida, Peremarton, Kiskovácsi egyesüléséből és Peremartongyártelep felépülésével jött létre. A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony nyúlványaitól délre, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as sz. főközlekedési útvonal között félúton élünk. Nálunk találkozik a Várpalota-Lepsény és a Litér-Szabadbattyán út. Néhány érdekesség az elmúlt évszázadok eseményeiből: Megfordult itt II. Géza Árpádházi király; Mezőváros rangot 1395-ben kaptunk; heti vásárt 1436-ban, országos vásárt 1461-ben tartottak itt először. 1532-ben rendi országgyűlésnek adtunk helyet; Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött; megalapítják 1922-ben az Ipari Robbanóanyaggyárat – mely révén rohamléptű fejlődés következik be; epicentruma voltunk az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek; 1995-96-ban a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé váltunk; 2004. július 01-től városi címmel ismerték el településfejlesztési elképzeléseinket.
Van két óvodánk, két általános iskolánk, valamint művészeti Iskolánk. A közművelődés két művelődési házban és két közkönyvtárban biztosított. Családsegítő Központot működtetünk, a településüzemeltetést önálló szervezetünk látja el. Részesei vagyunk a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának, melynek keretén belül mikrotérségi feladatot látunk el.
Mások által is elismert közművelődési tevékenységünk. Az 1993-tól megrendezésre kerülő háromnapos Berhidai Napok rendezvénysorozat látogatottsága a hat-nyolc ezer főt is meghaladja alkalmanként. Jó nevű, külországban is ismert festő- és fafaragó művészek élnek itt nálunk.
