„Aranyünnepet” ültek városunk kertészkedői
Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Berhidai Kertbarát Kör. Talán, a ma is még aktívan tevékenykedő alapítótagok is csodálkozva csapják össze a kezüket: mikor röpülhetett el ez a – kimondva oly rengetegnek tűnő – félévszázad? Ám a naptár nem csal: településünk kertészkedői a múlt héten, június 3-án jubileumi évfordulójukat tartották meg a nyugdíjasok házában.
A Kertbarát Kör tagjai vacsorával egybekötött, ünnepi közgyűléssel emlékeztek meg megalakulásuk félévszázados évfordulójáról, amelyen a tagság mellett, részt vettek a városvezetés, a művelődési ház, valamint a szomszédos és távolabbi települések baráti társszervezeteinek képviselői is. Az est vendégeit Kellerné Szász Anikó, a Kertbarát Kör vezetője köszöntötte, majd átadta a szót elődjének, Pazárné Somogyi Máriának, aki a kezdetekre emlékezve, elmondta:
-1972 áprilisában az Ipari Robbanó című, gyári újság adott hírt arról, hogy Berhidán 16 fővel megalakult a kertbarát kör. Egy akkori tanárember, Vucsák Antal hívta életre, aztán őt követte Rács Bálint, majd közel 20 évig Ádám Ferenc vezette. Ma is van két tagunk, akik az alapítás utáni egy-két évben léptek be a kertbarát körbe, így az alapítók között tudhatjuk őket. Egyikük Jungvert Józsefné Sárika, aki idős kora ellenére legalább a kiállításainkon képviselteti magát. A másik Daróczi Gyula, ő a mai napig tevékenyen részt vesz a kör életében. Érdekes megemlíteni, hogy akkoriban még zömében férfiak alkották a tagságot, nem véletlen, hogy az előadások is főleg szőlészetről, borászatról szóltak. Ez idő alatt országos kiállításokon is részt vettek elődeink. Nem emlékszem, mikor rendezhették meg az elsőt, de amikor 1996-ban tagja lettem a kertbarát körnek, már a településen is voltak kiállításaink. A következő vezetőnk Szőczi Rudolf lett, aki 2005-ig számos kiállítás, kirándulás szervezője is volt — folytatta Pazárné.
– A Kertbarát Kör a harmincadik évfordulóján megkapta Berhida Nívódiját, amire azóta is nagyon büszkék vagyunk. Majd elérkezett az év, amikor Szőczi Rudolf idős korára hivatkozva, 77 évesen lemondott a vezetésről. Ekkor a tagság engem, az egyébként városi asszonyt, kért fel erre a tisztségre. Bár addig – a kör tagjaként — rengeteget megtanultam a zöldségek termesztéséról, kissé félve, mégis nagy elszántsággal vállaltam a feladatot. Úgy véltem, a vezetőnek elsősorban szerveznie kell a kör életét, gondoskodni a tartalmas előadások, kiállítások, kirándulások megrendezéséről. Ekkoriban fedeztem fel, hogy az Ady Iskola tornaterme tökéletesen alkalmas lenne a Berhidai Napokon megrendezésre kerülő kiállításainkra. Szerencsénkre, mind a város, mind az iskola vezetése támogatta az ötletemet. A hely pedig hozta magával a stílusváltást is: sikerült a kiállításainkról száműznünk minden műanyagot. Egységes asztalterítőket, természetes anyagból fonott kosárkákat vásároltunk a terményeinknek, és a díszítéseinkhez is kizárólag növényeket, természetes anyagokat használunk. Említettem, hogy kezdetben inkább a férfiak voltak többségben, mára ez megváltozott, „elnőiesedett” a tagság. Igaz, már nem a borászat a fő profilunk, inkább a kertészkedésben alkalmazható új technológiák megismerése a cél.
Majd a Kertbarát Kör és az én életemben is elérkezett a váltás éve. Miután 70 éves lettem, lemondtam a vezetésről, de jó szívvel ajánlottam utódomnak Kellerné Szász Anikót, aki akkor már évek óta a „jobbkezem” volt, kreatív ötleteinek megvalósításával nagyban segítette a munkámat. Örömömre, elfogadta a felkérést, a tagság pedig megválasztotta, így a Kertbarát Kör utóbbi évtizedéről meséljen mostani vezetőnk! – zárta szavait Pazárné Somogyi Mária.
-Húsz éve vagyok tagja a körnek – kezdte ünnepi beszédét Kellerné. — Szívesen csatlakoztam a csapathoz, bár elismerem, akkor még, harmincegynéhány évesen kissé feszengtem a hatvanasok között. Ám a kertészkedés fortélyai iránti érdeklődésem, szerencsére erősebb volt annál, minthogy megfutamodjak, így nemcsak, hogy kitartottam, hanem igen hamar sikerült beilleszkednem az engem szeretettel fogadó közösségbe. Talán ma is a korkülönbség tart vissza sok fiatalt a csatlakozástól, mert amíg nem jönnek közénk, nem tapasztalhatják meg, hogy az azonos érdeklődés felülírja az életkorból fakadó különbségeket, és nagyszerű közösséggé gyúr bennünket. Egymástól is sokat tanulva, tapasztalva pedig, ki is teljesedünk benne, életformát ad, örömforrást nyújt számukra.
Gyakran hallottam a tagoktól: „Kérek olyan paradicsom magot, ami kerek és piros” vagy „olyan krumplit vetnék, ami piros héjú”, vagy hogy „szeretnék én is vetni a Julcsi néni féle paprikából!”. Ezért az elmúlt években a tudatos termesztésre, azaz arra ösztönöztem a tagságot, hogy jegyezzék meg a zöldségek fajtájának a valódi nevét, akkor is, ha kacifántosnak tűnik, mert csak így fogják tudni, hogy melyik fajta szaporítóanyaga teljesített jól, melyik nyújtotta azt a minőséget, amit elvártak tőle, és így tudják a jövőben kiválasztani a nekik leginkább tetsző, jól bevált fajtákat, és másoknak is ajánlani azokat – mutatott rá Anikó, majd említést tett az utóbbi években, a nemcsak a tagság, hanem a lakosság számára is elérhető vetőmag börzékről, amelyekkel a szomszédos, valamint távolabbi településekre is eljutottak.
Anikó az ismert, hagyományos termények mellé, elkezdte felkutatni az újonnan fejlesztett, különleges fajtákat is, határon innen és azon túl is. Sokfélét kipróbáltak ezekből, és bár nyilván belefutottak jónéhány rosszba, a legjobb és legkülönlegesebb fajták ma is kertjeik büszkeségei. Több forgalmazóval is sikerült jó kapcsolatot kialakítania, így a kiváló palántaföldet és a vetőmagokat is termelői áron sikerült a tagok számára beszerezni. Ugyanakkor hasznos ismereteket átadó előadók is érkeztek a berhidai Kertbarát Kör meghívására, akik hasznos információkkal szolgáló előadásokat tartottak. Hosszasan lehetne sorolni, hogy ki mindenki volt ennek köszönhetően városunk vendége.
Ünnepi beszédében a kertbarátok vezetője arról is említést tett, nagy öröm volt számukra, hogy a borversenyek mintájára megrendezett lekvárversenyen, amit a Berhidai Napok programsorozata keretében szoktak megtartani, országosan elismert kulináris szaktekintélyek kóstolták és bírálták el a lekvárokat. Így az utóbbi években városunk vendége volt Koldenekker György szakács, a Lekvárosház tulajdonosa, Bede Róbert, a Paprika TV szakácsa, Kovács Lázár shef, étterem tulajdonos, Stahl Judit média szakács és ízvilágkutató, Budai Péter média szereplő, gasztronómiai tanácsadó. Mindegyikük teljesen más szempontból értékelte a lekvárok ízvilágát, így minden alkalommal más nyerte el a megtisztelő, „Berhida lekvárja” címet. Kiállításaik alkalmával is rengeteg féle lekvárt kínálnak kóstolásra. Előfordult, hogy félszázat ízlelhettek meg az érdeklődők, és több településre is kaptak meghívást lekvárkóstoltatásra, amelyeknek mindig szívesen eleget tettek.
A tagság leginkább arra büszke, hogy legtöbben terménykiállításaikról ismerik, s említik csodálattal a Berhidai Kertbarát Kört, erre Minden évben, egy-egy téma köré építve, ízlésesen felrakott, gondos munkával díszített, az ügyes kezű kertbarátok csodás terményeivel nyűgözik le látogatóikat. Rengeteg eszközt is használnak ahhoz, hogy kiállításaik harmonikus látványt nyújtsanak: paravánok, dobogók, nádszövet, egyszínű terítők, kosarak sok-sok egyéb dekoráció, amelyeket a tagság közös erővel készít el, szerez be, és mindenki rengeteget dolgozik azért, hogy minden idejében elkészüljön és a helyére kerüljön.
Kellerné Szász Anikó elismerte: bármennyit dolgoztak volna is a kör tagjai, a kiállítások és egyéb programjaik nem valósultak volna meg, ha nem számíthattak volna a mindenkori városvezetés és az utóbbi esztendőkben, Pergő Margit polgármester támogatására. Kiemelte, hogy Turcsányi Istvánné önkormányzati képviselő — páratlan gesztust gyakorolva – az elmúlt években háromszor is lemondott egyhavi képviselői tiszteletdíjáról a Kertbarát Kör javára. Hasonlóképpen köszönet illeti a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár, valamint az Ady Iskola mindenkori vezetését, hogy befogadták, és mindig szívesen helyet adtak a kertbarátoknak.
Törekvéseiket elismerve, a városvezetés három évvel ezelőtt Kellerné Szász Anikónak településünk egyik legnagyobb elismerését, a Berhidáért kitüntető címet adományozta, amelynek ünnepélyes átvételekor Anikó hangsúlyozta: a kitüntetés a tagság közös érdeme. A Kertbarát Kör logója, a bőségszaru a termékenység és a bőség szimbóluma, s talán a jövőben is ilyen gyümölcsöző és sikeres lesz szorgos munkájuk eredménye, mint az elmúlt félévszázadban!
A tagságot a kerek évforduló alkalmából köszöntve, Pergő Margit polgármester kifejtette: öröm és büszkeség a település számára, hogy egy civil közösség tagjai öt évtizeden át kitartottak törekvéseikben, és az a tudás, amit a kör tagjai a hosszú évek során megszereztek, nemcsak a családon belül jelent felbecsülhetetlen értéket, hanem másoknak is lehetőséget ad a kertészkedéshez szükséges ismeretek megszerzésére. Hozzátette: Bár születésnapon szokás sok-sok boldog esztendőt kívánni, s a Kertbarát Körnek is őszintén kívánják,, hogy érjen meg további ötven évet, ám kör tagjainak életkorára tekintettel, ennél kézenfekvőbbet is kívánt, hogy hajoljon még sokáig az a derék, legyen jó a szem, amely észreveszi a gazt meg a kártevő rovart, és működjön még soká az a kéz úgy, hogy munkájának eredménye mindenki számára örömöt szerezzen! Az elkövetkező időszakban is szép nagy salátát, paprikát, finom paradicsomot és sok-sok egyéb termés gazdagítsa a kör ma is aktív tagjainak kertjét és asztalát!
Így legyen!