Tanácskoztak a családgondozók és gyermekjóléti szakemberek
Ha nem érkezik jelzés, sajnos még korántsem jelenti azt, hogy a családokban minden rendben van, ugyanis az elhúzódó járványügyi helyzet következményei, bár érzékelhetőek, most még beláthatatlanok – hangzott el a gyermekvédelmi szakemberek berhidai tanácskozásán. A február 24-én megtartott szakmai napon értékelték az elmúlt év tapasztalatait, majd tanulságos előadást hallgattak meg a gyermekek agressziójának szocioterápiás kezeléséről.
A gyermekvédelmi szakmai tanácskozást Hargitai Tünde, a Berhidai Szociális Gondozó és Gyermekvédelmi Szolgálat vezetője nyitotta meg, aki az intézmény múlt esztendei munkájának rövid összefoglalója előtt bejelentette: két évtizedes szociális szolgálatát befejezve, júliustól nyugdíjba megy. Mint mondta, az idei immár a 18. gyermekvédelmi tanácskozása, és óriási eredménynek tartja, hogy a térségben egy kiválóan együttműködő, kivételes szakemberekből álló csapatot sikerült összekovácsolni, akik közül mindannyian elhivatottan, magas szakmai színvonalon látják el a gyermekvédelem feladatait, a családok segítését. Tündének, a szolgálat berhidai vezetőjének az önkormányzat nevében a tanácskozáson jelenlévő Nyírő István alpolgármester köszönte meg a közel húszéves áldozatos és eredményes munkáját.
A tavaly előforduló, különféle intézkedésre, illetve külső beavatkozásra okot adó, berhidai esetszámokat összegezve kitűnik, hogy lakosságarányosan nem kimagasló a gyermekvédelem szakembereinek segítségére szoruló családok és gyermekek száma. Tavaly mintegy félszáz család részesült alapellátásban, egyszeri esetkezelésre pedig 70 alkalommal volt szükség, ezek közül 12-ben családi konfliktus miatt, 9 esetben magatartásbeli problémák okán kellett intézkedni, és két gyermek volt érintett súlyos szülői elhanyagolásban. A gyermekorvosi ellátásban viszont – a koronavírus-fertőzések kiszűrése okán — rekord számúra emelkedett az ellátottak száma, amit az iskolai hiányzások kötelező orvosi igazolásainak kiállítása tovább fokozott. Tavaly 80 újszülöttel gyarapodott a város, és a tapasztalatok alapján, jelentősen javult a szülők és a védőnők közötti együttműködés, a kismamák zöme a megadott időpontban és rendszeresen megjelenik a védőnői tanácsadásokon.
A település kiváló együttműködik Kormányhivatallal, és mint kiderült, a hatósági intézkedésekre leginkább a nem megfelelő lakhatási körülmények, valamint az életvezetéssel és a gyermekek gondozásának elhanyagolásával kapcsolatos problémák miatt volt szükség. Ugyanakkor a járási együttműködés tapasztalatait értékelve, a Várpalotai Gondozási Központ képviselője kiemelte: a jelzések száma ugyan stagnálást mutat és alapvetően ugyanazt a kört érinti, de ha nem nyújtanak idejében segítséget azoknak, akikről nincs tudomásuk, a problémák elmélyülnek, súlyosbodnak, és a prevenciós módszerek már nem elegendőek a kezelésükre. Ezért roppant fontos a jelzőrendszer jó működése, és érdemes a szakembereknek gyakoribb megbeszélést, tanácskozást tartani, hogy ahol szükségét látják, még idejében segíthessenek. Hozzátette: a járvány miatti elszigetelődés, a szakorvosi várólisták gyarapodása és az egyéb, a korai fejlesztést érintő ellátások elmaradása, elodázása csak ezután fogja igazán kifejteni azokat a káros hatásokat, amelyek olyan súlyos problémák elé állítja a gyermekvédelmi szakembereket, amilyenekkel korábban nem, vagy ritkábban kellett találkozniuk. A bezártság és elszigetelődés miatt növekszik a hozzátartozói bántalmazás, a családon belüli erőszak aránya. Gyakran előfordul, hogy azért szükséges a gyermeket védelembe venni, mert egy éve nem találkoztak a családgondozóval, ezért úgy tűnhetett, minden rendben van, majd kiderült, hogy mégsem. A korai fejlesztés pedig nem pótolható később, elmaradása komolyabb, súlyosabb gondokat vetít előre, amelyek utólag már jóval nehézebben kezelhetőek.