Berhida is egyik állomása volt a Néprajzi Múzeum vándorkiállításának
A múlt hónapban különleges kiállításnak adott otthont a Petőfi Művelődési Ház. Közel két héten át itt állomásozott a Néprajzi Múzeum Folklore forever elnevezésű kiállítása, amely a népművészet történetiségét és tovább élését mutatja be napjainkig. Középpontjában a népi díszítőművészet, a népzene és a népi kultúra áll. Az interaktív tárlatot Koltay Erika főmuzeológus nyitotta meg és egy igényes, sok új ismeretet adó tárlatvezetést is tartott az érdeklődőknek.
Ezen a néprajzi vándorkiállításon azonban nem csak néznivaló volt, hanem egy része kipróbálható és átélhető élményt is adott a látogatóknak igazolva, hogy a népművészeti motívumok és népi dallamok nem a múlt lezárt emlékei, hanem ma is velünk élő, folyamatosan alakuló formakincsünk, formanyelvünk. A tárlat többek között, azt vizsgálja hány féle módon tudják inspirálni ezek a formák a mai művészetet, a zenét, a tájkultúrát és a vizuális világunkat. A Folklor forever nem egy szokásos utazókiállítás, mert a látogatók nem csak szövegeket olvashatnak, és képeket nézhetnek a tablókon, hanem valódi interaktív élményekkel és néprajzi tárgyakkal is találkozhatnak, és játékos kreatív megoldásokat is kipróbálhattak.
A kiállítást Koltay Erika főmuzeológus mutatta be az érdeklődőknek, kiemelve, hogy a tárlat korszakokra bontott. Ugyanakkor a régmúlt népművészete azért él még ma is, mert képes együtt változni a korokkal. Tulajdonképpen a néprajzi örökségünk addig fog velünk élni, amíg képes lesz változni, megújulni. Folyamatosan, kissé átgondoltan és a motívumokat újra tervezve is, mindig képes hozzánk alakulni, és így tovább élni. Megtörténik ugyan, hogy egy-egy népművészeti motívumnak új formája, esetleg új hordozója lesz, de mindenképpen átörökíti az eredeti formáját.
Koltay Erika kifejtette, hogy 2022-ben költözött a Néprajzi Múzeum az új, Népligethez közeli korszerű épületbe. A régi, Kossuth téri épület már nem volt megfelelő a rengeteg anyag őrzésére és azok rendszeres bemutatására. A múzeumnak ugyanis, óriási gyűjteménye van, hiszen 1872-től már létezik, amikor még a Nemzeti Múzeum egy osztályaként működött, az első igazgató Xantus János, a világutazó és az állatkert alapítója volt. Ő addig már rengeteg expedíción volt túl, és a kortárs kutatókkal együtt rengeteg anyagot halmoztak fel. A 150 év alatt azonban sok helyre költöztették őket, míg a leghosszabb időt a Kossuth téren töltötte a hazai és a világ népművészeti gyűjteménye. 2017-ben bezártak, és 5 éven keresztül csomagolták és költöztették át a roppant értékes anyagokat az új otthonukba. Azért tartott ilyen sokáig, mert mintegy 230 ezer műtárggyal rendelkeznek. Emellett rengeteg adatot, fotót, archív néprajzi filmet, hanganyagot, népzenei gyűjteményt is őriznek. A legnagyobb szakmai könyvtár is a birtokukban van, így a Szabolcs utcában is van egy raktáruk. A gyűjtemény négy szinten fért el, és az új tárgyaknak is helyet tudtak biztosítani. Itt található a Kárpát-medencei textil-, kerámia- és bútorgyűjteménye, a nemzetközi anyag pedig földrészenként látható. A 2023-ban megnyílt, nagy kiállításuk mintegy három-ezer négyzetméter területen látható. Egyetlen nap alatt lehetetlen bejárni, és mindent megtekinteni, mert rengeteg kiállítási anyag került közszemlére.
A főmuzeológus korszakonként mutatta be a népművészet felfedezését, alkalmazását, ami a 19. század közepén indult el szélesebb körben, amikor sokakban felmerült a kérdés, egyáltalán honnan jövünk? Ekkor indultak el a gyökereinket kereső és felfedező expedíciók. Nyelvészeink, tudósaink a nyelvünk eredetét, a rokonságunkat kutatták, és ezen eszmeáradat síkján a népművészet irányában is felélénkült az érdeklődés. Ráébredtek arra, hogy a népművészeti kincseket a parasztság tartotta és őrizte meg. Ebben az odafigyelésben pedig, nemcsak a tudósok, hanem a nemesi réteg is részt vett, felkarolták a népművészet művelőit, ösztönözték őket arra, hogy eladásra is készítsenek hímzett, népi motívumokkal díszített tárgyakat. Beindul egy háziipari tevékenység, ami szélesebb körben teret ad a kultúra terjedésének. Kiemelt terület volt Kalotaszeg, könyvek jelentek meg a tárgyakról. motívumokról. Később a táncház mozgalmak is felerősítették a népművészet, a néprajz iránti érdeklődést, és rengeteg fiatalt is vonzott, de immár napjainkban is tanúi vagyunk annak, hogy a népművészeti motívumok át- meg átszövik az életünk számos területét.
A vándorkiállítás nemcsak bemutatta a korszakokon átívelő népi díszítő művészetet és népi kultúrát, hanem átélhető, játékos élményekre is lehetőséget kínált. Nemcsak a gyermekek, de akár a felnőttek is kipróbálhatták kreativitásukat a színező asztalnál, valamint a digitális grafikai motívumok létrehozásában és a népzenei motívumok felismerésében.