Az utóbbi években ugyan elkerültek minket a jelentős havazással érkező, hosszú ideig tartó fagyok, de az idei esztendő elején mégis megtapasztalhattuk, hogy igaz a mondás, miszerint: „nem ette meg a kutya a telet”. A hó és a kemény fagyok miatt sok háztartás, de különösen a rászoruló, nehéz sorsú családok kerültek nehéz helyzetbe a fűtési számlák, illetve a megfelelő mennyiségű tüzelő miatt. A szociális és gyermekjóléti központ vezetőjét kérdeztük milyen segítségre számíthattak azok, akik az utóbbi hetekben krízishelyzetbe kerültek.
-Egyrészt adott az önkormányzati rendelet által előírt tűzifa igénylésének lehetősége. Ezt a polgármesteri hivatal hatósági irodájába kell beadni. A családsegítőben az igénylőlapok kitöltésében segítünk az ügyfeleknek. Ha szükséges, személyesen is kimegyünk, ha segítségünket igénylik a beadvány megírásában – magyarázza Goda Attila intézményvezető. — Fontos tudni, hogy minden önkormányzati segítség az úgynevezett szociális vetítési alaphoz, a 22850 forinthoz van rendelve, így akinek meghaladja a jövedelme a törvényben rögzített határt, nem jogosult a szociális szolgáltatásokra. Ez az összeg azonban már olyan alacsony, hogy bizony ettől függetlenül is sokan rászorulnak a segítségre. Ilyenkor sem zárkózunk el, hanem adományokból igyekezünk megoldani a problémát. Civil szervezetek, vállalkozók keresnek meg bennünket, és a felajánlásukból sikerül segítséget adni a nehéz helyzetben lévőknek.
Jelenleg még folyamatban van a „mindenkinek ingyen fát osztunk” alapon meghirdetett akció, amit ugyan így jelentették be, és sajnos a köztudatban az él, hogy mindenki kaphat ingyen fát.
-Akkor mégsem? Hogyan működik ez?
-Az ügyfelek úgy tudják – mert a hírek csak erről szóltak –, hogy mindenkinek kiviszik majd az ingyen fát, de nem jár automatikusan. Először be kell jönni az önkormányzathoz bejelenteni, hogy igényt tartanak rá. Természetesen az önkormányzat megigényelte azt a mennyiséget, ami megilleti, leszállították, feldolgozás alatt állnak az igények, és egy-egy köbméterenként visszük ki a családokhoz. Ezúttal nem csak az ötezer lakos alatti létszámú települések, hanem mindegyik település igénybe veheti ezt a fűtési támogatást. Mégis, aki fával fűt, jól tudja, hogy egy köbméter fa – főleg, ha frissen vágott – csak rövid ideig elég… Sajnos, nagyon sok családnál, ahová kijárnak a kollégáim, bizony nem egyszer a lehelet is látszik bent a házban, miközben némelyikben akár pár hetes gyermek van családban! Szerencsénkre, rengeteg felajánlást kapunk, ami sokat segít abban, hogy segíthessünk!
-Ha jól értem, nem önök keresik a támogatókat, hanem a jótékonykodók jelentkeznek a családsegítőnél?
-Így van, gyakran ők keresnek meg minket. Polgármester asszonnyal is egyetértünk abban, hogy aki adománnyal érkezik – politikai hovatartozásától függetlenül – elfogadjuk a felajánlását, hiszen a rászoruló embereknek sem az a legfontosabb kitől és honnan kapja, hanem az, hogy megoldódjon a legégetőbb problémája! A törvények betartása mellett, szívesen fogadunk minden felajánlást, akár étel-, ruha osztás- vagy egyéb segítségről legyen szó, bármelyik pártszervezettől érkezik. Mi vállaljuk, hogy a segítség a közreműködésünkkel eljusson a látókörünkbe került családokhoz, és rájuk bízzuk, élnek-e a felkínált lehetőséggel. Igyekezünk magunk is hideg élelmiszert is tárolni, hogy krízishelyzetben mindig kéznél legyen a gyors segítség. Mindig megoldjuk, ha baj van segítünk! Karácsonykor arra is volt példa, hogy a kollégák saját zsebükből vásároltak be, hogy étel kerüljön a nagyon nehéz sorsú családok asztalára.
-Hasonló a helyzet a fűtéssel?
-Korábban is folyamatosan odafigyeltünk a krízisben lévő családokra, és ha nagyon súlyos a helyzet, mindenképpen keresünk megoldást. Több családdal állandó a kapcsolatunk, a látókörünkben vannak, és visszük is a tüzelőt. A kívülállók pedig azt látják, hogy mindig oda visszük, de ha a szomszédságukból nem igényelnek rászorultsági alapon tüzelőt, akkor nekik nem vihetünk. Ha nem tudunk arról, hogy ők is rászorulnának a segítségre, nem segíthetünk. Olykor az is előfordul, hogy visszautasítják a támogatást. Kimegy a kolléganő, mert arról értesültünk, hogy az idős, egyedül élő tulajdonos segítségre szorul, de a beszélgetést követően egyszerűen elutasítja, mondván, nem szorul segítségre. Nem kötelező az elfogadása.
-Ilyenkor télen alapvetően több szó esik a hajléktalanokról, különösen akkor, ha a hőmérő higanyszála negatívba fordul és megérkeznek a fagyok. Vajon Berhidán is találkozhatunk hajléktalanokkal?
-Nincs tudomásunk arról, hogy hajléktalanok lennének városunkban. Korábban volt egy-két ember, aki valóban fedél nélküli volt, de sikerült őket hajléktalan szállóra elhelyeznünk, viszont akit legutóbb odavittünk, és bentlakásos lehetőséget biztosítottak számára, sajnos nem illeszkedett be, és elhagyta a várpalotai szállót. Azóta nem tudjuk, hova ment, mi lett a sorsa. Mivel ellátottunk volt, még utána vittük a dokumentumokat, de addig már eltűnt onnan. Egyébként, nagyon jó a kapcsoltunk a polgárőrökkel, vezetőjük Kovács Attila folyamatosan járja csapatával a települést, de nem kaptunk jelzést arról, hogy hajléktalanokra bukkantak volna. Viszok vannak, akik örülnek annak, ha bármilyen fedél van a fejük fölött, esetleg be is tudják azt fűteni, mert még mindig jobb, mintha az utcán dideregnének, vagy kihűlnének! A polgárőrök besegítettek az élelem kiszállításában is, valamint jól ismerik a területet, azt is figyelték, hogy van-e olyan ingatlan, ahol nagyon nagy szükség lenne a segítségre, hogy azt befűthessék. Ebben a rendőrség is partnerünk, így jól működik közöttünk a jelzőrendszer. A szőlőhegyet is rendszeresen felkeressük, vittünk élelmet, tűzifát is azoknak, akik ott húzták meg magukat, és legalább fedél van a fejük felett!
-Ez is egy gyűrűző ügy, mert egyre többen költöznek illegálisan a szőlőhegyre. Van erre megoldás?
-Sajnos valóban sokan telepedtek be úgy, hogy a legtöbb esetben mi sem is tudunk róluk. Előfordult, hogy az iskolából kaptunk jelzést, akkor tudtuk meg, hogy ott életvitelszerűen laknak gyermekes családok. Az is egy gyakorlat, hogy bejelentkeznek berhidai lakcímre, de nem is laknak ott, viszont kell egy cím, hogy iskolába, óvodába beírathassák a gyereket. Mi akkor kapjuk az értesítést, ha valami gond merül fel az oktatási intézményben, azonban hiába megyünk ki, nem találjuk a szülőket azon a címen! Pedig itt az okmányirodában nagyon figyelnek a lakcímkártya kiadásánál, hogy jogszabálynak megfelelően történjen! Jelen kell lennie és személyesen aláírni annak, aki befogadja a címére bejelentkezőt. Az is előfordul, hogy kórházi szüléskor mondanak be olyan lakcímet, amelyen nem találjuk meg őket, így sajnos eltűnnek a látókörünkből.
(A képek illusztrációk)