Megemlékezéssel egybekötött közmeghallgatást tartott a Roma Nemzetisági Önkormányzat
A Csócsi zenekar Berhida értékei közé tartozik – fogalmazott Turcsányi Istvánné, a Humán Ügyek Bizottsága elnöke, aki a közelmúltban részt vett a Berhidai Roma Nemzetiségi Önkormányzat idei közmeghallgatásán, amelyen – mint minden évben – idén is megemlékeztek a legendás, négytagú berhidai cigányzenekarról, amely nagyszerű zenei játékával sok éven át szórakoztatta, nemcsak a helyi, hanem a környékbeli települések lakosait.
A zenekar méltatása és a művelődési házban elhelyezett emléktábla koszorúzása előtt Jónásné Babai Angelika elnök beszámolt a roma önkormányzat munkájáról. Az önkormányzati választásokat követő első éves tevékenységét ismertetve kiemelte, hogy programjaikkal egyrészt a közösségépítésre, másrészt a roma hagyományok ápolására és megőrzésére helyezték a súlyt. Elsőként a gyermekeket szólították meg a múlt év decemberében az Ady iskolába meghívott Apacuka vidám zenés műsorával. Idén tavasszal pedig családi sport és romanapot szerveztek, amelyen a legkisebbeket játszóház várta, miközben a fiatal férfiak izgalmas focitornán, a hölgyek pedig, életmód tanácsadással egybekötött, zenei ritmusra épülő, alakformáló, edzésben vehettek részt. Az egésznapos rendezvényt színvonalas táncházzal zárták. Az elnök hangsúlyozta, bár elsősorban az egészséges életmódra kívánták felhívni a figyelmet, a közösségteremtés is fontos szempont volt, ezért a jövőben is tervezik hasonló sportnap szervezését.
Angelika beszámolójában arra is kitért, hogy a Berhidai Napok rendezvénysorozathoz is nagyszabású hagyományőrző programmal csatlakoztak. Szeptember 11-én a Kistó kultúrparkban megtartott műsor rengeteg látogatót vonzott. Zenés lovasfelvonulással indult a délután, majd a pódiumon bemutatkoztak a fiatal tehetségek, és népszerű volt a legszebb roma leány és a legvagányabb roma fiú választás is, valamint a hagyományos roma mesterségek legszebb darabjai is bemutatásra kerültek. A roma gasztronómia is szerepet kapott, ekkor tartották meg a hagyományos, immár VI. gasztronómiai főzőversenyüket is, amelyen a látogatók nem kis örömére, számos finom fogás készült, így volt mivel megkínálni, jóllakatni a rendezvény vendégeit.
Legutóbb az Ady iskola Violin kórusának tagjait lepték meg egy emlékezetes balatonfűzfői kirándulással. A roma önkormányzat a Bobparkban eltöltött, élménydús nappal köszönte meg a gyerekeknek és vezetőjüknek a munkájukat, azt, hogy amikor csak hívják őket, mindig készségesen vállalják a fellépést a városi rendezvényeken. Az elnök kiemelte: bár a roma önkormányzat költségvetése igencsak véges, de a programok szervezésekor, szerencsére számos támogatóra számíthattak, akik önzetlenül szponzorálták a sokaságot vonzó programjaikat. Hozzátette, sokan kérik, hogy népszerű énekeseket hívjanak meg Berhidára, de ehhez nincs meg az anyagi lehetőségük, mert az országosan ismert előadók koncertjeinek túl magas költségeit nem tudják kigazdálkodni a költségvetésből.
A közmeghallgatás megemlékezéssel folytatódott. A helyi roma közösség és a hozzátartozók, leszármazottak kegyelettel adóztak a berhidai Csócsi cigányzenekar emléke előtt. Turcsányi Istvánné, a Humán Ügyek Bizottsága elnöke méltatásában kiemelte: Bizton állíthatjuk, hogy a magyar cigányzene nemzeti kincs, hungarikum, fontos része a magyar zenei életnek, a magyar kultúrának. Régen a kávéházi összejövetelek elképzelhetetlenek voltak nélkülük. Fülbemászó játékukkal elvarázsolták a hallgatóságot. A legtöbb cigányzenekar – ahogyan a berhidai tagjai is – bár ismerték a hangjegyeket, mégis leginkább finom hallás után játszottak, mert a fejükben hordták a népdalok, a nóták, indulók, keringők és operettek százait,így azokat a prímások egyetlen intésére rögtön, kotta nélkül tökéletesen eljátszották.
A négy berhidai zenésznek, Csócsi Lendvai Jánosnak, Szőke Jánosnak, Duka Sándornak és Csonnó Kálmánnak 2011-ben – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat korábbi elnöke, Babai János kezdeményezésére – munkásságuk elismeréseként emléktáblát állítottak a Kossuth utcai művelődési házban. A helyiek sokszor látták őket, amint hangszerükkel a kezükben, elegánsan felöltözve elindultak egy-egy fellépésre. Persze, a nagybőgő és a cimbalom szállítása volt a legkomplikáltabb. Turcsányi Isvánné rövid beszédében arra is kitért, hogy napjainkban sokan állítják, kihalóban van a cigányzene, mert a társadalmi, a művelődés- és ízlésbeli változások kiszorították. Mások úgy vélik, ma már idegenforgalmi attrakciónak, múzeumi illusztrációnak számít. De nem kell ennek így lennie, hiszen a mi feladatunk, hogy bebizonyítsuk, nem a múzeumokba való – hanem az igazi tehetségek előadása révén az egyetemes kultúra része kell hogy maradjon – jelentette ki a bizottsági elnök, és arra buzdította a megemlékező hozzátartozókat, leszármazottakat, hogy kutassanak, kezdjék el feltárni és rendszerezni, majd feldolgozni és végül közzétenni azokat a tárgyi és szellemi értékeket, amiket a Csócsi zenekar ránk hagyott.
Lendvai Marcell nem cigánymuzsikával, hanem saját szerzeményével kápráztatta el közönségét, majd elsőként Pergő Margit polgármester és Jónásné Babai Angelika elnök, megkoszorúzta a Csócsi zenekar emléktábláját, a résztvevők pedig egy-egy szál virággal adóztak a roma zenészek emlékének.
