A múlt héten közmeghallgatást tartott a képviselő-testület
Az önkormányzat tavalyi költségvetésének teljesítéséről és az idei büdzsé alakulásáról, valamint a lakóhelyi környezet állapotáról tartott tájékoztatót Pergő Margit polgármester október 14-én a Kossuth utcai, majd 15-én a Petőfi művelődési házban a lakossági közmeghallgatáson. A beszámolót követően a résztvevők hozzászólásaira, illetve kérdéseire reagált a városvezetés.
A polgármester asszony hangsúlyozta: az önkormányzat elsődlegesen a kötelező feladatok ellátására helyezi a súlyt, a szabadon választott kiadásokat, a beruházásokat és a felújításokat pedig, a bevételek függvényében tudják megvalósítani. Utóbbira azonban évről-évre egyre kevesebb forrás marad. A lakosság részéről gyakran elhangzik a kérdés: hol van, mire költik a befizetett helyi adókat? Egyrészt, nem kis tételnek számít az önkormányzati intézmények működtetése, különös tekintettel az utóbbi években jelentősen megemelkedett energiaköltségekre és kötelező béremelésekre. Jelentős kiadásként könyvelhető el, hogy az iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatokat, úgynevezett „szolidaritási hozzájárulás” befizetésére kötelezték, amit a települések adóerőképessége arányában számítanak ki, így Berhida számlájáról tavaly 94, idén 80 millió forintot vontak le szolidaritási hozzájárulás címén. Emellett a szociális- és gyermekvédelmi szolgálat működését is mintegy 80 százalékban az önkormányzat finanszírozza, valamint a két óvoda működtetéséhez is hozzájárul, a TESZ működését 63 százalékban támogatja.
Mivel az állam az önkormányzatokat az energia piaci árának megfizetésére kötelezte, a települések a kiadásaik csökkentése érdekében közös beszerzési társuláshoz csatlakoztak, így az áramot és a földgázt kedvezőbb áron vásárolhatják meg. A korábbi években főként energiahatékonysági felújításokra törekedett az önkormányzat, nyílászáró cserét, szigetelést, illetve napelem telepítést is végrehajtottak az intézményekben. Csakhogy, amíg tavaly a napelem által termelt áramért 70 forintot számolhattak el kWh-ként, idén már csak egy forintot fizet érte az elektromos művek, pedig ez közel hét-ezer kWh áramot jelent.
A városi költségvetésben – a működésre levont kiadások után — évről-évre csökkennek a beruházásokra, felújításokra fordítható források. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly mintegy 500 millió forintot költhettek erre a célra, idén már csak 120 millióra tellett. Ebből 17 beruházási, 14 pedig felújítási tétel. Többek között történt kamera-csere, vásároltak a TESZ-nek egy nagy teljesítményű Solis traktort – javarészt a Belügyminisztériumtól a helyi közfoglalkoztatásért elnyert kitüntetés összegéből fedezték, míg 7,7 milliót az önkormányzat tett hozzá. Három fedett buszvárót telepítettek, egyet az Ősi útra, kettőt a Jókai utcába. A Péti úti temető ravatalozóján nyílászáró-csere történt, valamint árnyékolót is építettek elé, és felújították az ottani mosdót is. Ugyancsak új vizesblokkot építették a Petőfi művelődési házban is, amelyben sikeresen befejezték, és elszámolták az energetikai felújítás munkálatait. A Hősök terén új járdát építettek és felújították a hepehupás murvás utat is.
Pergő Margit arra is kitért, mindig nagyon örülnek, ha egy-egy benyújtott pályázattal sikerrel jár az önkormányzat és megnyeri a támogatást, de még nagyobb örömöt jelent számukra, ha minden egyes forinttal sikeresen elszámolhatnak, mert ezeknél a pályázatoknál nagyon szigorú feltételnek kell megfelelni, és minden tétel tűpontosan ellenőriznek. Eddig valamennyi támogatást sikerült felhasználni, és azzal el is számolni, mint legutóbb a Petőfi Művelődési Ház energetikai felújítására elnyert mintegy 400 millió forinttal. Idén a Népi Építészeti Program keretében a tájház tetőfelújításának első ütemére pályázott, és 10 millió forintot nyert Berhida. Csakhogy a pályázat elbírálása, majd a kivitelező kiválasztása és megbízása jóval több időt vett igénybe a tervezettnél. Az önkormányzat által a kivitelezésre kiírt pályázatra ugyanis, csak két jelentkező volt, de a jogszabály szerint legalább három érvényes pályázat kell a döntéshez, így ez nem volt eredményes, ezért újra ki kellett írni. Az újabb procedúra azonban tovább hátráltatta a munkák megkezdését, így mire a második pályázat eredményes lett, és a nyertes kivitelezővel szerződést kötöttek, a mentori bejárással, már július közepénél tartottak. Ráadásul kiderült, hogy a műemlékvédelem alatt álló épület tetőszerkezete a vártnál sokkal rosszabb állapotban van, hosszabb időt igényel a faszerkezetek szakszerű kezelése és helyreállítása. Ebben az esetben ugyanis nem lehet szó arról, hogy újra cseréljék a régit, mert az eredeti állapot megmentése és annak visszaállítása a cél, hiszen helyi védelem alatt álló épületről van szó! A munkálatokat azonban a pályázatnak megfelelően október végéig be kellett volna fejezni, és a hosszabbítási kérelemmel is csak november végéig kaptak haladékot az elszámolásra, ezért a képviselő-testület többségi döntéssel, az eddig beérkező összeg — a mintegy hétmillió forint — visszafizetéséréről határozott. A tetőszerkezet legsürgősebb védelmét azonban az önkormányzati önrészből megoldják, de a tető teljes megújítását későbbre halasztják, és ha lesz újabb pályázat, benyújtják majd.
A polgármester beszámolt még a Versenyképes járások program terveiről, amit a Várpalotai járáshoz tartozó települések közös megegyezésével valósítanak meg, és többek között a Várpalotán elérhető szakrendelések működtetésének finanszírozását, rendszámfelismerő kamerák telepítését, a gyermekek tűmentes oltását és a gyermekintézmények működési támogatását érintik. Ezt az összeget a befizetett szolidaritási adó töredékének „visszaosztásából” finanszírozzák azok a járások, amelyek megegyezésre jutnak a közös programokban. Ez 250 millió forintot jelent a Várpalotai járáshoz tartozó összes településnek. Csendben tegyük hozzá, hogy Pétfürdő idén 400 milliót fizetett be a szolidaritási adó címén, Berhida 80 milliót, csak idén, s amit most ebben a programban visszakapnak, azt sem arra költhetik, ami a településeknek helyben sürgős lenne, hanem arra, amiben meg tudnak egyezni! Bár még az idei Versenyképes járások által megpályázott programokra sem utalták át a jóváhagyott támogatást, a kormányzat már meghirdette a jövő évi Versenyképes Járások programot, amit a mi járásunkban – ha megérkezik az összeg jövőre — elsősorban a zöld felületek gondozására, gyarapítására, valamint többek között egy Várpalotára tervezett központtal létesített, állat menhely kialakítására és a közvilágítás korszerűsítésére terveznek fordítani – tudtuk meg a közmeghallgatáson.
Kikerülhetetlen, és sajnos még mindig téma a Kiskovácsi településrészi bűzhatás megoldatlansága, valamint a lakosság részéről ugyancsak jogosan követelt, a városközpontban a Veszprémi úton megépítendő, biztonságos gyalogátkelők. A szaghatás megszüntetésének faladata – hosszas vívódás és vándorlás után — jelenleg a Bakonykarszt hatáskörébe került, de úgy varrták a nyakába, hogy az erre a célra már évekkel ezelőtt megítélt, 60 millió forintot neki sem utalták át. Végeztek ugyan munkálatokat a nyár folyamán, de rövid időn belül újra visszatért a penetráns bűz!
A hármas gyalogátkelőt illetően, amit a Veszprémi és a Bem utca kereszteződésében terveztek, a polgármester elmondta: ez az út nem önkormányzati, hanem állami tulajdonú, és a Közút felel érte. Ennek dacára, eddig Berhida minden tőle telhető segítséget megadott a zebrák telepítéséhez. Saját költségén megterveztette, megvásárolta az út kibővítéséhez szükséges területet, és megterveztette az átkelő közvilágítását is. A többi, azaz a kivitelezés Közútkezelő feladata. Arra van ígéret, hogy a Berhida és Pétfürdő közötti útszakasz felújításával ezt is megépítik, de a többször elhangzott ígéret ellenére – legutóbbi az idei év december végéig szólt – egyelőre sajnos, nem látható a települések közötti útszakasz megépítésére tett törekvés.
A Peremarton-gyártelepen elsősorban a gyakori csőtörések miatt emeltek szót, ami már ugyancsak nem önkormányzati hatáskör, mert állami kézbe került az ivóvízhálózat, de mivel továbbra is a Bakonykarszt tartja karban, az önkormányzat legfeljebb – ahogy már a képviselő-testületi ülésen meg is tették – a vízvezeték sürgős, soron kívüli ellenőrzését és javítását kérték. Hasonló a helyzet a szemétszállítási gondokkal, mert itt meg a társasházi hulladéktárolókkal vannak problémák, de ebben is a Mohu az illetékes, ott kell panaszt tenni.