Berhida a műemléki védelmet élvező Kistemplom terén ünnepelt augusztus 20-án
Városunk több éve a Szent Kereszt Templom terén ünnepli augusztus 20-át, a magyar államalapítás születésnapját, hiszen a műemléki védelmet élvező berhidai Kistemplom mindössze háromszázegynéhány évvel fiatalabb az államalapításnál, így méltó helyszíne nemzetünk egyik legfényesebb, legszentebb napjának megünneplésére. Szent István napját idén is a hagyományos kenyérszentelés, valamint a helyi elődók műsora tette ünnepélyessé és bensőségessé.
Az ünnephez kapcsolódó gondolatait Dancsó Valéria, a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár vezetője osztotta meg a szép számban összegyűlt hallgatósággal.
— Ma egy olyan uralkodóra emlékezünk, aki a magyar államiság megteremtője, aki nemcsak országot, hanem nemzetet épített. Ezért a mai ünnep nem csupán a történelem lapjaira való visszatekintés, hanem üzenet is: a nemzeti egység megőrzésének és a jövőnk közös építésének üzente.” István felismerte, hogy a kor kihívásai új rendet követelnek. Megértette, hogy népünk megmaradásához és felemelkedéséhez szilárd alapokra van szükség – ezek pedig a keresztény hit, az erős állami intézmények és törvények rendje.
Szent István öröksége túlmutat saját korán – állapította meg Dancsó Valéria, hozzátéve, hogy a keresztény hitet nem csupán elfogadta, hanem a nemzet gerincévé tette. Törvényei, intézményei és példamutató államférfiúi bölcsessége évszázadokra kijelölték a magyar nemzet útját. Tudta, hogy egy ország nem csupán földből és határokból áll, hanem értékekből, hagyományokból és az összetartozás szelleméből. István király személye ma is példa lehet mindannyiunk számára: a hit a bölcsesség és a kitartás mintaképe. Az ő öröksége az a gondolat is, hogy a hatalom nem öncél, hanem szolgálat – a nemzet és az utókor javára.
Szent és dicső királyunk örökségének méltatását követően az intézményvezető a jelenünkről szólva kiemelte: nemzeti ünnepeink, ahogyan ez a mai is, erősítik a közösségi tudatot, emlékeztetve arra, hogy bár mindannyian külön egyéniségek vagyunk, együtt alkotjuk a magyar nemzetet. Tudjuk, hogy nyelvünk, kultúránk, hagyományaink olyan kincsek, amelyeket meg kell őriznünk, s tovább kell adnunk gyermekeinknek, unokáinknak. Hiszen a jövőnk ma is kihívások elé állít bennünket, mert a világ változik, és nekünk készen kell állnunk válaszolni a kor kérdéseire – legyen szó gazdasági, társadalmi, vagy nemzetközi kérdésekről. De ahogyan őseink a múltban, ma is képesek vagyunk a megújulásra, és reményünk a jövő nemzedékében, fiataljainkban él tovább.
Tartsuk tiszteletben, és vigyük tovább mindazt, ami nemzetünket erőssé, büszkévé és kitartóvá tette! – húzta alá ünnepi gondolatait zárva – hiszen az ünnep nem csak a múltról szól – formálja jelenünket, és példát ad a jövőnknek.
A magyar államalapítás születésnapjának ünnepét az Összevont Nyugdíjas Népdalkör, Nagy András és barátai népzenekar, a Rokolya Néptánccsoport és Maurer Anita énekes színesítették, és tették meghitté a Kistemplom terén egybegyűltek számára.
Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. A hagyomány szerint Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret, ezért is nevezik az augusztust az új kenyér havának. Szent István napján a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az ünnepen az új kenyér megszentelésével hálát adunk a termésért, és áldást kérünk a mindennapjainkat tápláló kenyérre. Idén Simon László atya, berhidai plébániai kormányzó mondott imát, és szentelte meg az idei búzából sütött első kenyeret.
A méretes cipót Pergő Margit polgármester asszony szegte meg, majd a szokásokhoz híven, a frissen sütött új kenyérrel körbe kínálta a jelenlévőket.