/

A hat évvel ezelőtt gondozott gyerekek mára szülőként kerülnek a szociális rendszerbe

11 perc olvasás

Az intézményvezető a Humán Ügyek Bizottsága ülésén a beszámolót szóban is kiegészítve, többek között kiemelte: bár a városunkat és Vilonyát ellátó szolgálat teljes létszámmal működik, a folyamatosan gyarapodó szociális feladatokkal egyre nehezebb megbirkózniuk, a jelenleginél jóval több szakemberre lenne szükség a területen. Súlyos probléma, hogy a gondozásba vett gyermekek zöme rendkívül rossz körülmények között él, ami elsősorban a roppant szűkös lakhatás miatt van, de ezt számos esetben a szülők felelőtlensége is tetézi. A méltatlan körülmények között felnővő, a gyermekvédelmi szolgálatban hat-hét évvel ezelőtt gondozott gyermekek ugyanis, mára maguk is szülőkké válva cipelik a sorsukat, és adják tovább utódaiknak. Fiatalon családot alapítanak, és nem, hogy nem javult a helyzetük, hanem még súlyosabb lakhatási problémákkal küzdenek. Nem egy olyan ingatlan van, ahol gyerekkorukban esetleg még csak egyetlen, többtagú család élt, de mára akár három-négy is együtt lakik, mert a fiataloknak nincs lehetőségük elköltözni, így egyre többen szoronganak, az egyébként is szűkös lakótérben. Megnehezíti a szakemberek munkáját, hogy a gondozásba került, problémákkal küzdő szülők számos esetben nem hajlandók együttműködni, miközben a jogaikkal abszolút tisztában vannak, a kötelezettségeiket nem veszik tudomásul. Az oktatási intézmények munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekeket beintegrálják a közösségekbe, ám gyakran a hét közben elért eredmények a családi környezetben eltöltött hétvége során szerte foszlanak, és hétfőn kezdhetik újra a társadalmi normák elsajátíttatását.

A védőnők rendszeres gondozása, odafigyelése is elengedhetetlen, bár amióta a vármegyei kórház alkalmazásában állnak, hosszasabb az adminisztráció, de ha sürgős intézkedésre van szükség – például, ha veszélybe kerül a gyermek testi és lelki épsége, fejlődése, azaz bántalmazás, abúzus gyanúja áll fenn – a rendőrség segítségére is számíthatnak, hiszen a gyermekjóléti szolgálat nem hatóság. A segítségre szoruló családok látogatásakor a védőnők által észlelt leggyakoribb probléma az otthonok, már említett zsúfoltsága, a rendkívül rossz anyagi helyzet, és az ebből adódó elhanyagoltság, ápolatlanság és az ingerszegény környezet. Az ilyen közegben növekedő gyerekeknek nincsenek játékaik, sem mesekönyveik, és gyakran a szülők sem képesek megfelelően gondoskodni róluk. Goda Attila hangsúlyozta: a jelzőrendszernek köszönhetően a gyermekjóléti szolgálat kiválóan együttműködik az orvosi rendelőkkel, a védőnőkkel, az óvodákkal, iskolákkal, a gyámügyi hivatallal és a rendőrséggel, de korántsem egyszerű a segítőkész szociális munkás feladata, ha a család részéről falakba, elutasításba ütközik.
Mint megtudtuk, az oktatási intézményekből tavaly összesen 266 jelzés érkezett a szociális és gyermekjóléti szolgálathoz, és a számok mögött a gondozásba vett családok mellett, sajnos egyre több újabb család kerül be a rendszerbe.  

Miben segíthetnek a gyermekjóléti szolgálat munkatársai?
„A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést, a tartós álláskeresők, a fiatal álláskeresők, az adósság terhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,   a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.” – olvassuk a beszámolóban.

Goda Attila kifejtette: szerencsére, folyamatosan rengeteg adományt sikerül gyűjteni, és sokan nemcsak gyermek- és felnőtt ruhaneműt ajánlanak fel, hanem pelenka, tápszer, élelem, valamint tisztítószer, játék és mesekönyv adományokat is hoznak, amelyekkel rendszeresen támogatják a rászoruló családokat.
Az intézményvezető ugyanakkor egy nemrég felbukkant problémára is felhívta a figyelmet, amit az iskolában észleltek: előfordul, hogy a gyerekek különböző tiltott szereket visznek be az intézménybe. Az Adyban már kérelmezték egy iskolarendőr alkalmazását, de eddig még nem kaptak rá engedélyt a vármegyei tankerülettől, pedig úgy vélik, nagy szükség lenne rá.

A beszámolót követően a képviselői hozzászólásokban elhangzott: a mai gyermekvédelmi rendszer számos esetben, nem a gyermekek érdekeit szolgálja, és inkább lehetne „szülői védelemnek” nevezni azokban az esetekben is, amikor teljesen egyértelmű, hogy a felelőtlen szülő soha nem fogja teljesíteni a kötelezettségeit, de a törvény nem ad lehetőség arra, hogy kizárólag a gyerek érdekeit tartsák szem előtt, és ennek megfelelően segítsék a jövőjét és társadalmi beilleszkedését.          

Városunk lakosságának száma a legutóbbi adatok szerint 5942. A kiskorúak aránya meghaladja az 1200-at. Közülük 250 gyermek jogosult rendszeres gyermeknevelési támogatásra, így az ingyenes étkeztetésre is, de valamiért a szünidő alatt mindösszesen 70-en veszik igénybe a nyári étkeztetési támogatást, pedig csak igényelniük kellene a szülőknek.

Kövess: