Szaghatás, Kistemplom és zebrák
A berhidai képviselő-testület tagjai a lakosságot joggal irritáló, hosszan elhúzódó helyi problémák megoldásának lehetőségeiről tárgyaltak a térség országgyűlési képviselőjével. Kontrát Károlyt azokban az ügyekben kérdezték a március 27-ei megbeszélésen, amelyek ugyan érzékenyen érintik a település lakosságát, ám a rendezésük csak részben, vagy egyáltalán nem a helyi önkormányzat döntésein múlnak. Hogy az elhangzottak mikor, és mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, arra az ügyek valódi megoldása ad majd választ.
A megbeszélésen a sürgős és nagyon régóta megoldásért kiáltó problémák kerültek terítékre, köztük a kiskovácsi szennyvízcsatorna tűrhetetlen bűzhatása, a műemlék védelem alatt álló, hétszázéves Kistemplom megóvása és felújítása, vagy a Veszprémi úti gyalogátkelők kialakítása, tehát olyan ügyek, amelyek meghaladják a város hatáskörét, ezért az országgyűlési képviselő segítségét kérték.
A kiskovácsii bűzhatás
Kiskovácsi településrészen a szennyvízcsatornából kiáramló penetráns bűz már évek óta keseríti az ottani lakosság életét, és már nagyon nehéz velük elhitetni, hogy nem az önkormányzat tehetetlenségén múlik a megoldás.
A szaghatás megszüntetésére több mint 2 éve megítélték Berhidának — az akkor a polgármester által elkészített költségvetés alapján elegendőnek tűnő — 60 millió forintot, de a levélváltásokon túl és az ígérgetéseken kívül, azóta sem történt semmilyen előrelépés! A pénzt nem utalták át a városnak, mert a munkálatokat állami megbízás alapján szándékozták megoldani, ám a közben történt minisztériumi struktúraváltások során megfeneklett a feladat. Kontrát Károly elismerte, a Kiskovácsi településrészen élő lakosok panasza valóban jogos, ezért – mint fogalmazott – addig nem is nyugszik, amíg ki nem hajtja a szaghatás megszüntetését! Az ügy megoldását sürgetve, Steiner Attila államtitkárral és a Bakonykarszt vezérigazgatójával is tárgyalt. Egyelőre annyit sikerült megtudni, hogy a kivitelezésért az Építési és Közlekedési Minisztérium felel. Punk József rákérdezett: lehet-e tudni, hol van az erre a célra megígért 60 millió forint? Kontrát Károly válaszában elismerte: a minisztériumban most nincs meg ez forrás, ezért vélhetően a Bakonykarsztnak kell majd rá forrást találni. Pergő Margit hozzátette: a szennyvízhálózatot addig nem adják át az államnak, amíg a szaghatást meg nem szüntetik.
A Szent Kereszt Kistemplom megóvása
A tárgyalás közben Kontrát Károly telefonjára visszahívás érkezett dr. Gréczi Zoltán, a Veszprémi Érsekség fejlesztési igazgatója részéről, akitől a képviselő úr a berhidai látogatása előtt tájékoztatást kért a műemlék védelem alatt álló, jelenleg a katolikus egyház tulajdonában álló, Szent Kereszt Templom folyamatban lévő állagmegóvásának és felújításának ügyében. Az igazgató a kihangosított telefon segítségével pár percig részese volt a berhidai megbeszélésnek, és friss információkat osztott meg a jelenlévőkkel. Mint ismert, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tavaly ősszel 24 millió forintot ajánlott fel a berhidai Kistemplom felújítására, amit a Veszprémi Érsekség 10 millió forinttal egészített ki. Ebből az összegből első ütemben legfeljebb a statikai megerősítés valósulhat meg, 2026 tavaszáig, de a vízelvezetésre és a templom teljes felújítására még várni kell – mondta Gréczi Zoltán, hozzáfűzve, hogy továbbra szívesen fogadják a templom rekonstrukciójára szánt támogatásokat. Fülöp Attila megjegyezte: valóban jó hír, hogy elkezdődött a műemlék megóvása, de úgy vélte, a talajvíz elvezetése is nagyon fontos lenne, mert főként az átázott falak okozzák az épület mozgását, valamint kívül-belül omlik róluk a vakolat.
Pergő Margit polgármester szerint mindenki örül, hogy ez ügyben sikerült előre lépni, bár az lenne a legjobb, ha nem kellene a legsürgősebb feladatok közül választani, mert mindegyik fontos, és megoldásre vár! Kijelentette: az önkormányzat kész együttműködni, és minden segítséget megad ahhoz, hogy a Kistemplom megóvása és felújítása zökkenőmentesen megtörténjen.
Közutak és gyalogátkelők
Az országgyűlési képviselő a megbeszélés előtt a Magyar Közút Veszprém Vármegyei Igazgatóságánál érdeklődve megtudta, hogy – az egyébként korábban 2023 elejére tervezett — Pétfürdő és Berhida közötti útszakasz felújítása ez év, tehát 2025 december végéig megvalósul. Ez már biztosan szerepel az idei tervben, bár a forrást még nem rendelték mellé. A berhidaiak nemcsak a két települést összekötő, rossz állapotú útszakasz miatt várják nagyon, hanem azért is, mert ez a beruházás szorosan kapcsolódik a Berhida központjában nagyon régóta aktuális gyalogátjáró kialakításához is. Pergő Margit kifejtette, az önkormányzat már megterveztette a zebrákat, az átkelő megvilágítását, és az útszakasz rá eső részét is, valamint az ebben a projektben a rá eső részt is kész elvégeztetni. Kontrát Károly úgy látta, biztosan találnak megfelelő megoldást arra, hogy Berhidán biztonságossá tegyék a közlekedést. Imrefi Károlyné, a Gazdasági Bizottság külső tagja azt szerette volna megtudni, hogy a két település közötti út felújítása meddig ér el majd Berhidát illetően, mert többféle megoldásról is lehetett hallani. Kontrát úr felhívta az erre illetékes Fekete urat, aki megerősítette, hogy az út Berhida központjáig készül el, és megerősítette, hogy a határidő az idei év vége.
A megbeszélés további részében szóba került a Peremarton-gyártelep veszélyeshulladék mentesítése is, ami ugyancsak roppant sürgős feladat, ugyanis bár már történt ott jelentős kármentesítés, még mindig maradt 200 darab, roppant rossz állapotban lévő, mérgező anyaggal töltött hordó a területen, és azok elszállításáról az államnak kell gondoskodni, mert az illetékes, szennyező céget már felszámolták.
Gerőfi Roland felvetette, hogy Peremarton-gyártelep településrészen az ivóvízhálózat is nagyon elhasználódott, az elkorhadt csővezetékek is sürgős cserére szorulnak, mert az utóbbi időben nagyon gyakoriak a csőtörések, amit a lakosság egyre nehezebben tolerál. Az országgyűlési képviselő szerint a Bakonykarsztnak az igényeknek megfelelően aktualizálnia kell a terveit. Ahogyan a Fülöp Attila által említett, a berhidai művelődési ház földrengés sújtotta, használaton kívüli színháztermének felújításával kapcsolatban is az volt a véleménye, hogy helyieknek kell arról dönteni, fontos-e, és hasznosítható-e számukra az épület, és aszerint tervezni a jövőbeni hasznosítását, akár saját erőből, vagy lehetőség szerint, pályázati támogatásból.
Az országgyűlési képviselővel folytatott tárgyalás jó hangilatban telt, és a berhidai városvezetés jelen lévő tagjai is hasznosnak ítélték, hiszen nyíltan felvetették a megoldásra váró, saját hatáskörüket meghaladó problémákat, bízva azok mielőbbi megoldásában.