Megtartotta idei közmeghallgatását a helyi képviselő-testület
A rekkenő hőség dacára is sokan voltak kíváncsiak az önkormányzat idei közmeghallgatására, amit a korábbi gyakorlatnak megfelelően, ezúttal is két egymást követő napon, július 15-én és 16-án, két helyszínen, a Kossuth utcai és a Petőfi művelődési házban tartottak meg.
A polgármester részletes tájékoztatóját követően a lakosság is szót kapott, és néhány hozzászóló véleményéből kitűnt,hogy a két településrészen, a Berhidán és a Peremarton-gyártelepen élők még mindig szemben állnak egymással, és folyton azt mérlegelik, melyik településrészre jut több fejlesztés és figyelem. Vannak, akik ma is nehezen fogadják el, hogy ugyanahhoz az önkormányzathoz tartoznak, tehát közösek az érdekeik. Pedig idén lesz immár húsz éve, hogy Berhida – a három településrész egyesítésével — városi rangot kapott.
Mindkét közmeghallgatás kezdetén Pergő Margit polgármester ismertette a 2023. évi költségvetés teljesítését, majd kitért az idei büdzsé főbb számaira. Tájékoztatta a jelenlévőket a megvalósult és a folyamatban lévő helyi felújításokról és beruházásokról. A berhidai önkormányzat egyébként 20 kötelező feladatot lát el, így kiadásainak jelentős részét a helyi intézmények működtetésére, a bérek és járulékok kifizetésére fordítja. Ezen feladatok ellátásához ugyan állami támogatásban is részesül, de mint kiderült, ez számos területen nem fedezi a költségeket, így az állami hozzájárulást a városnak még saját forrásból ki kell egészíteni. A művelődési ház működtetését 78 százalékban, a TESZ gazdálkodását 63, a szociális- és gyermekvédelem működését pedig 75 százalékban saját költségvetéséből támogatja a berhidai önkormányzat. A bérek és járulékok megemelt összegének kifizetéséhez 61 millió forintot utalt az állam, de összesen 73 milliót kellett ráfordítani, tehát a különbözetét a város büdzséjéből finanszírozták.
Berhida mindösszesen két saját bevételi forrásra számíthat: az iparűzési adó és a helyi építmény adó befizetésére. Csakhogy, az utóbbi években már ezekkel az összegekkel sem rendelkezhetnek teljes egészében, mert a kormány úgynevezett szolidarítási adót vetett ki azokra az önkormányzatokra, amelyeknek az egy főre jutó adóképessége meghaladja a kormányzat által megállapított mértéket. Ennek megfelelően, Berhida tavaly 37 millió forintot fizetett be a központi költségvetésbe, ám az idén ez az összeg már 94 millióra duzzadt. Ráadásul – tette hozzá Pergő Margit – arról nem tájékoztatják a befizetőket, hogy a befolyt összegekből mely önkormányzatoknak juttatnak támogatást, ugyanakkor várható, hogy a szolidarítási adó mértékét évről-évre emelni is fogják. Példaként említette, hogy a régi Takarék mellett most épülő parkoló és járda 9 millió forintba kerül, így a Berhidásra kivetett szolidaritási adó összegéből, akár kilenc járda készülhetne el a településen!
Beruházások, felújítások
A polgármester kifejtette: a bevételek és kötelező kiadások tükrében látható, hogy az önkormányzatnak igen kevés saját forrása marad felújításokra és fejlesztésekre, és elsősorban a város működésének fenntartására helyezi a súlyt. Nagyobb beruházásokra elsősorban a pályázatok elnyerése ad lehetőséget. Többek között ennek köszönhető a Petőfi művelődési ház energetikai felújítása, és a Hunyadi téren meg a gyártelepen az ifjúság számára elkészült pumapálya. Pergő Margit kiemelte: a jövőben is megragadnak minden olyan pályázati lehetőséget, amely feltételeinek megfelel a város. Hozzáfűzte: tekintettel arra, hogy az önkormányzatoknak piacon áron kell megfizetniük az energiát és most már a vizet is, a városvezetés saját forrásainak felhasználásában olyan felújításokat és beruházásokat helyezett előtérbe, amelyek megvalósításával jelentős energiamegtakarítást érhető el. Így többek között az idősek napközi otthonában kicserélték a gázkazánt, a Süni óvoda konyhai épülete külső szigetelést és új tetőt kap, valamint a múlt héten döntött a képviselő-testület annak a pályázatnak a nyertes kivitelezőjéről, amely még a nyár folyamán a Hétszínvirág óvodát is új nyílászárókkal látja el.
Sok volt az ígéret, de vajon megvalósíthatók -e?
Pergő Margit röviden összefoglalta az önkormányzati választásokon induló jelöltek által felvetett hiányosságokat, és számba vette az általuk megfogalmazott ígéretek realitását. A Veszprémi út és a Bem utcai kereszteződésében égetően szükséges három zebra terve már akkor készen állt, amikor a Közút bejelentette, hogy felújítják a Pétfürdő és Berhida település közötti útszakaszt. Az volt az ígéret, hogy az útfelújítás során a gyalogátkelők is elkészülnek. Ám ez a projekt forráshiány miatt nem teljesült, így a zebrák sem épültek meg. Fontos tudni, hogy ez az útszakasz államé, tehát a fejlesztés finanszírozása rá hárulna. Az önkormányzat minden segítséget megadott, már korábban megvásárolta a gyalogátkelő kialakításához szükséges területet, minden szükséges engedélyt beszerzett, de így sem jutottak sokkal előbbre. Jelenleg önkormányzati megrendelésre a zebrák megfelelő megvilágításának tervezése van folyamatban. A tervekben szerepel, hogy a biztonság a bolt oldalában lévő buszmegállót is át kell helyezni nagyjából a dohánybolt elé.
A polgármester említést tett az egyik jelölt által, az Ősi út mellé ígért járdáról is, ami ugyancsak nehezen kivitelezhető, mert nincs hozzá hatáskörük, ugyanis a terület nem az önkormányzaté. Ezen kívül, akadt jelölt, aki a közlekedésbiztonság érdekében traffiboxok telepítését sürgette, illetve ígérte. Ez egyenként hétmillió forintba kerül, és csak a rendőrség figyelheti, és ellenőrizheti.
A választási ígéretek egyike Berhida presztízsének növelése, jó hírének keltése volt. Pergő Margit aláhúzta, sokszor épp a helyiek rontják a város jó hírét, a közösségi oldalakon történő negatív megnyilvánulásokkal, amelyekkel nem csak a helyi vezetést, a települést, de egymást is elmarasztalják.
A szemét, a szemetelés, sajnos városunk múlni nem akaró problémája. A helyzetet jelentősen rontja, hogy az önkormányzat intézkedési hatáskörét teljes egészében megszüntették. Hiába futnak be a bejelentések és panaszok a hivatalba, a helyi hatósági iroda nem járhat el, mindössze – mint bármelyik civil ügyfél – továbbítják a feljelentést a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal illetékes osztályához. Ott tudomásul veszik, és amikor idejük engedi, helyszíni szemlét tartanak, majd felszólítják a tulajdonost a hulladék elszállítására. Azután, ha hosszas levelezgetés és több felszólítást követően sem szűnik meg a szeméthegy, a hatóság végül elszállíttatja a hegyekben felhalmozott, sok esetben fertőzésveszélyes hulladékot. Sajnos, vannak olyan ingatlantulajdonosok, akik „bérhulladéklerakót” alakítanak ki az udvarukból. de az önkormányzat – a rendőrségen és a kormányhivatalban tett feljelentésen kívül – nem tehet ellenük semmit.
Lakossági vélemény: le kellene válni Berhidáról?
Berhidán elsősorban a Kistó közekében élő lakosok adtak hangot elkeseredésüknek. Elmondásuk szerint – a tiltás ellenére — nem egyszer gyerekek ugrálnak be, és fürödnek a tóban. Egyesek rendszeresen horgásznak is benne, holott az sem engedélyezett, hiszen a benne élő halak a tó védelmét szolgálják. Este és éjszaka a felnőttek hangoskodása és randalírozása keseríti meg az ott élők mindennapjait, ezért az érintettek gyakoribb rendőrségi járőrözést kértek. Azt is javasolták, hogy a problémák megoldása érdekében, szervezzen az önkormányzat a rendőrséggel közös lakossági fórumot, amelyre a Várpalotai Rendőrkapitányság vezetőjét is meghívják. Elhangzott: Berhidán mindig rengeteg a szemét, és szerintük kevésbé gondozottak zöld területei, mint a peremartoni lakótelepen.
A Peremarton-gyártelepen élők az Eon vezetékeinek építése miatt panaszkodtak, mert a lakosok által művelt önkormányzati földterületeket is feltúrni készülnek. A polgármester biztosította őket, hogy az önkormányzati területeken áthaladó vezetékek kiépítéséről az illetékesekkel még nem történtek pontos egyeztetések, ezekre a napokban sor kerül.
Elhangzott, hogy a gyártelepen élők közül sokan osztják azt a véleményt, hogy a településrészen élők jobban járnának, ha a közösség „leválna” Berhidától, és önálló önkormányzatként működne. Polgármester asszony elmondta, hogy sokkal inkább, immár a két évtized után, ideje lenne elfogadni, hogy mindhárom településrész, Berhida, Perematon-gyártelep és Kiskovácsi is ugyanahhoz az önkormányzathoz tartozik, és a képviselő-testület tagjainak is azon kellene dolgozni, hogy egy közösségbe kovácsolja a város lakosságát. Vannak emberek, akiknek nincs más programja, csak örökösen ezzel előjönni. Talán inkább mindenkinek arra kellene törekedni, hogy ne azt kutassa, ami elválaszt, hanem inkább azt, ami összeköt bennünket! Ennek érdekében sokat tesznek a helyi civil szervezetek és kulturális csoportok, amelyek célul tűzték ki a település múltjának és értékeinek megismerését és megőrzését. Elsősorban ez által kelthetik jó hírét Berhida városának, és azzal, hogy elfogadják egymást.