/

Fejlesztésekre idén is alig marad forrás

6 perc olvasás

Elfogadták a képviselők a város költségvetését

A büdzsé fő összegeit tekintve, talán soknak hangzik a 3,1 milliárd forint bevételi és kiadási oldal, és ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy ennyi pénzből nem jut olyan feladatokra, amiért a lakosság már nem egyszer szót emelt? A válasz ugyan nem megnyugtató, de a valóság az, hogy az önkormányzat tavaly és idén is, a bevételeinek több mint 94 százalékát a kötelező feladatainak ellátására, azaz gyakorlatilag a város működésére kénytelen fordítani, így a felújításokra és a település fejlesztésére évről-évre egyre kevesebb forrás marad.

Az előterjesztés tárgyalásakor Pergő Margit polgármester kiemelte: az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatok lát el. Természetesen az intézmények működtetésének a biztosítása élvez prioritást, és ha erre rendelékezésre áll a szükséges összeg, csak ez után terveznek az önként vállalt feladatokra is forrást. Ez utóbbiak nélkül is működne ugyan a település, mégis a lakosság komfortérzetét ezek az önként vállalt feladatok is szolgálják. Városunkban ide tartozik többek között, a lakosok tájékoztatását szolgáló helyi hírújság, a Bursa Hungarica felsőoktatásban résztvevő fiatalok támogatása, valamint a civil kulturális- és sportegyesületek támogatása. Ugyancsak önként vállalt, de – ebben biztosan mindenki egyetért — nagyon fontos feladat a Berhidán elérhető labormintavétel lehetősége is. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Várpalotára 2-3 hét múltán adnak vérvételi időpontot, településünkön pedig, heti négy alkalommal, szinte azonnal sorra kerülhetnek a páciensek. Havonta közel 300 labormintavételt könyvelnek helyben, és ennek egyetlen feltétele, hogy helyi lakcímmel rendelkezzen az, aki laborvizsgálati beutalóval érkezik. Erre a szolgáltatásra évi 11,5 millió forintot fordít a város. Ugyancsak az önként vállalt feladatok egyike még a kiemelkedő teljesítményekért járó helyi kitüntetések finanszírozása, valamint a képviselő-testület bizottsági tagjainak tiszteletdíja. A felsorolt önként vállalt feladatokra összesen 80 millió forintot fordít a település.

Ugyanakkor arról is kevés szó esik, hogy bár a kötelező feladatok ellátásához az önkormányzat állami támogatást kap, de számos esetben az összegek nem fedik le a ráfordítandó teljes költséget. A törvényi előírásoknak megfelelően például, ki kell fizetni a kötelező bérfejlesztéseket, amit központilag előírtak, de azoknak, akik nem kaptak államilag meghatározott bérfejlesztést, az önkormányzat törekszik arra, hogy számukra is hasonló színtű béremelést nyújtson. Ide tartozik még, hogy az önkormányzat egyetlen fillér állami hozzájárulást sem kap a szociálisan rászoruló lakosok támogatására, így ezeket kizárólag a saját költségvetéséből kell finanszírozni. Csak egy példa: a szociális étkeztetésért — az igénylők számának megfelelően —  24 millió bevételre számíthatnának, de ebből 18 millió forint a kedvezmény és csupán 6 millió a teljes bevétel. Egyébként, a berhidai önkormányzat 129 dolgozót foglalkoztat, így az éves bérköltség eléri az egymilliárd forintot.  De a téli időszakban igényelhető fabrikett is saját forrásból történik, ahogyan a rászorulóknak nyújtott, számos egyéb szociális segítség is.  
Mindent összegezve, 2026-ban, az előzetes számítások szerint, a város önkormányzatának 627 millió forint pénzforrást kell hozzátenni a feladatainak maradéktalan ellátásához.  Ez pedig több, mint a város összes adóbevétele, így a tartalékokhoz is hozzá kellett nyúlni.

Arról is kevesen tudnak, hogy még egy kötelező és elkerülhetetlen befizetési kötelezettsége van Berhidának: a kormányzat által megállapított és kivetett, szolidaritási hozzájárulás, ami ebben az évben 63 millió forintot visz el a város költségvetéséből. (Jól jönne ez az önként vállalt feladatok, vagy számos helyi fejlesztés forrásának.) Ezt a plusz adót egyébként úgy állapítják meg, hogy az önkormányzat adóerő képességégét veszik alapul, vagyis a befolyó iparűzési adó mértékét osztják a város lakosságának számával. Ez a múlt évben meghaladta az 51 ezer forintot, idén viszont kissé csökkent, 47 303 forintra. Fontos tudni, hogy a város iparűzési adó bevétele az előző évhez képest is jelentősen csökkent, és ezt a nagy mértékű visszaesést tükrözik ezek a számok is. És még egy adat: amikor kötelező jelleggel bevezették a „szolidaritási hozzájárulást”, 2021-ben az adóbevétel 4,3 százalékát kellett befizetnie Berhidának. A következő évben már több mint a dupláját, 8,8 százalékát, aztán ez még tovább emelkedett, és 2024-ben már 21,4 míg tavaly pedig már az iparűzési adó bevételnek a 22 százalékát vitte el az állam.

A fentiek tükrében, az önkormányzat mindössze 72 millió forintot fordíthat fejlesztésre. Ebből is jelentős tételt képez az a pályázat, amit külterületi út felújítására nyert a város. Ez az Ősi felé vezető út, sorompó utáni részén a jobb kéz felőli földútra vonatkozik. Ennek rendezéséhez nyert az önkormányzat 46 millió forintot. A pályázat azonban utófinanszírozott, ami azt jelenti, hogy először önerőből meg kell valósítani, és utána elszámolni a ráfordított költségeket. Az ülésen több képviselő is rákérdezett, mi értelme van ennek az útfelújításnak, ha vannak fontosabb feladatok is a városban? Polgármester asszony kifejtette: ez az egyetlen olyan út a településünkön, ami megfelelt a pályázati kiírásnak. A feltételek között szerepelt, hogy önkormányzati tulajdonú legyen, illetve a pályázatban meghatározott paraméterekkel is rendelkezzen. Ez a szakasz murvázott út lesz, sárázóval és árokkal, ami megakadályozza, hogy esőzések alkalmával a sár a közútra kerüljön, veszélyeztetve a forgalom biztonságát. A kivitelezésére 10 céget hívtak meg ajánlattételre, és a legkedvezőbbet javasolják majd elfogadásra. A pályázatokkal kapcsolatban pedig fontos tudni, hogy az önkormányzat – bármennyire is szeretné — nem mindig pályázhat arra, ami a legfontosabb lenne a településnek, hanem arra adhat be igényt, amit kiírtak, így az önkormányzat eldöntheti, érdemes-e benyújtani rá a pályázatot. A felújítási költségek között szerepel még a tájház rekonstrukciójának folytatása is, ami 10 millió forintot képez a felújítási költségekben, a többi pedig kisebb-nagyobb tételt foglal magában.
A táblázat beruházási sorában összesen 30 millió forint szerepel, és ebben nagyobb tételként említhetjük a térfigyelő kamerák cseréjét, illetve új helyre való telepítését, valamint a temetőben az újabb sírhelyeinek kialakítását.

A képviselő-testület egy nem és egy tartózkodás ellenében támogatta Berhida 2026. évi költségvetését, így a város működése ebben az esztendőben is biztosított.



Kövess: