Kilenc napirendi pontban döntött a városvezetés
Mivel az önkormányzat testületi ülését mindig megelőzik a bizottsági tárgyalások, amelyeken a képviselők és a bizottsági tagok alaposan megvitatják a napirendre kerülő témákat, a városi plénumok már gördülékenyebben zajlanak. Nem volt ez másképpen az október 29-ei testületi ülésen sem, ugyanis a döntéshozatalt a Gazdasági Bizottság és a Humán Ügyek Bizottsága együttes ülésén, valamint a Peremarton-gyártelepi Településrész Tanácsdó Testülete tanácskozásán a tagok már kifejtették véleményüket és megfogalmazták javaslataikat, mielőtt a végső határozatok megszülettek.
A városvezetésnek októberben kilenc napirendi pontban kellett állást foglalni, és ahogy az várható volt, a helyi adórendelet felülvizsgálata, pontosabban az építmény- és a telekadó esetleges emelését célzó előterjesztés váltotta ki a képviselők hosszas vitáját. Az előterjesztés az építményadót 22 százalékkal, a telekdót pedig négyzetméterenként 177 forintra, míg a nem lakás céljára szolgáló ingatlan adóját négyzetméterenként 1318 forintra emelné, ami összességében 20-22 százalékos emelést jelentene az érintetteknek. A képviselők egy része sokallotta a drágítást hozzátéve, hogy ez a helyzet azért alakulhatott így, mert már három éve nem változtattak a helyi adók mértékén, pedig az évenkénti kisebb emeléseket a lakosság is jobban tolerálta volna, mint az egyszeri, jelentős emelést. Végül az együttes bizottsági ülésen az építményadók egységes 20 százalékos emelést támogatták a tagok, de a telekadó négyzetméterenkénti 300 forintra történő emelési javaslatot a Gazdasági Bizottság elutasította, a Humán Ügyek Bizottsága támogatta, ám a testület ez utóbbit végül nem szavazta meg, majd testületi ülésen a rendelet felülvizsgálatára tett javaslatot, egy tartózkodás mellett támogatták a képviselők.
Fontos azonban, hogy ez a napirendi pont csupán előzetes felülvizsgálata a volt a hatályban lévő rendeletnek, így a képviselők a helyi adók mértékére továbbra is, de legfeljebb november 10-ig még benyújthatják javaslataikat, hiszen a rendelet jövő évre vonatkozó módosításáról a novemberi testületi ülésen születik meg a végleges döntés, azaz a kötelezettségek pontos mértékét csak ezt követően hirdetik ki.
A városi plénum egy tartózkodás mellett támogatta a Berhidai Művelődési Ház könyvtárának, valamint a peremarton-gyártelepi fiókkönyvtárának nyitvatartási idejének megváltoztatását. Az ülésen a könyvtár vezetője, Fehér Péter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a módosításra az intézménybe látogatók szokásai miatt tett javaslatot. Másfél éve dolgozik városunk könyvtáraiban, és azt tapasztalta, hogy délután 5 óra után egyik telephelyre sem érkeztek könyvet kölcsönözni, ezért javasolta mind a székhelyi, (Kossuth utcai) mind a fiókkönyvtár (Petőfi művelődési ház) nyitvatartásának változását. Ennek megfelelően a jövőben a Kossuth utcában hétfőn 8-tól 17 óráig, kedden és szerdán 16 óráig, valamint minden hónap első és utolsó szombatján 8-tól 12 óráig várja a látogatókat. Peremarton-gyártelep településrészen (Orgona u. 2.) ahogy eddig is, továbbra is csütörtökönként várja az olvasókat, de – bár a Tanácsadó Testület továbbra is a 18 óráig elérhető szolgáltatás mellett foglalt állást, a képviselő-testület végül az eredetileg beterjesztett javaslat szerinti, 9-17 óra közötti nyitvatartási időt támogatta a Petőfiben is.
Szünidőben kevesen igénylik az ingyenes gyermekétkeztetést
Az októberi napirendi pontok egyike a gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítására vonatkozott, ami azért került a képviselők asztalára, mert Berhida Vilonyával társulásban működteti a gyermekvédelmi szolgálatot, és Vilonyán a gyermekétkeztetés tárgyában a korábbi vállalkozóval megkötött élelmezésre vonatkozó szolgáltatási szerződés megszűnt, és az új vállalkozóval az előzőnél kedvezőbb áron köthettek szerződést, így alacsonyabbra változik a térítési díjak mértéke, ezt a testület tagjai is támogatták. Pergő Margit polgármester pedig annak adott hangot, hogy nem érti, hogy Berhidán az iskolai szünidő alatt – bár ingyenesen jár – csak nagyon kevesen igénylik a meleg étkezést. Év közben közel 200 halmozottan hátrányos helyzetű részesül gyermekvédelmi támogatásban, így térítésmentesen jár nekik az étkezés. A szünidőben azonban legfeljebb 30 ételt osztanak ki számukra. Babai János külső bizottsági tag is egyetértett mondván, hogy a Roma Nemzetiségi Önkormányzattól is csak akkor veszik át az élelmiszer támogatást, ha helybe viszik számukra, személyesen nem mennek el érte. Pedig egy olyan hátrányos helyzetű családban, ahol több kiskorú gyermek van, a szünidőben is jól jön az ingyenesen átvehető napi meleg étel. Igaz, ilyenkor el kell menni érte, de akár a nagyobb gyerekekre is rábízhatnák, hogy hazavigyék, akkor is, ha éppen a perematon-gyártelepi Hétszínvirág Óvoda konyhájában készül, és messzebbre kell érte menni.
Nagyvonalú módosítást fogadott el a plénum a Bursa Hungarica pályázatban résztvevő tanulók támogatási feltételeinek módosítását illetően. Az előterjesztés javaslata alapján, a felsőoktatásban résztvevő tanulók ebben a rendszerben akkor igényelhetnek ösztöndíjat, ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum hat és félszeresét, azaz a 185 250 forintot. Bár több javaslat is felmerült, végül a képviselő-testület az egy főre jutó havi jövedelemhatárt a nyugdíjminimum nyolcszorosában határozta meg. A Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjrendszer elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Jövőre így az egy háztartáson belül az egy főre jutó nettó jövedelem határaként a mindenkori nyugdíjminimum nyolcszorosát kell az értékeléskor figyelembe venni.
Az önkormányzat által alapított kitüntető címekről, díjakról szóló rendelettervezetet illetően, a képviselők végül elutasították azt a javaslatot, hogy a fiatalok számára a versenyeredményekért adható városi kitüntetést legfeljebb megyei első és országosan elért 3. helyezésért ítéljék oda, így ebben a pontban megtartották a korábbi rendeletben foglaltakat. Ugyanakkor a plénum támogatta, hogy évente legfeljebb öt ilyen kitüntetés adható.
Egyetértett a testület, hogy pályázatot írjanak ki a közvilágítási berendezések és aktív elemeinek üzemeltetésére, és a káresetek elhárítására, mert a korábbi üzemeltető szerződése lejár. Elhangzott, hogy sok panasz érkezik a lakosságtól, miszerint nagyon sokáig tart egy-egy nem működő utcai lámpa rendbehozatala. Mint kiderült, az önkormányzat által megbízott vállalkozás csak az izzók cseréjére, és a lámpabúrák karbantartására jogosult, de ha komolyabb elektromos üzemzavar lép fel, annak elhárítását már kizárólag a villamos művek végezhetik el, és nagy valószínűséggel, az ilyen okok miatt marad sokáig sötét egy-egy utcai lámpa. Sajnos, van olyan közvilágításra szolgáló oszlop, amit másfél éve nem tett üzemképessé az Eon, hiába sürgették többször is. Ha nem világít egy-egy utcai lámpa, a TESZ-nél kell a bejelentést megtenni, ők intézkednek a továbbiakról. Sajnos, ha súlyosabb, villamoshálózati probléma lép fel, és nem csak az izzó égett ki, hanem rövidzárlat, vagy kábelszakadás történt, annak elhárítása kizárólag az Eon feladata, így többet kell várni. Ezért fordulhat elő, hogy hónapokig tart a probléma elhárítása.
Elfogadták a képviselők a Süni Napközi-otthonos Óvoda 2024/2025. nevelési év munkájáról, a 2025/2026. év kezdésének tapasztalatairól, a köznevelési feladatok személyi és tárgyi feltételeinek alakulásáról szóló beszámolóját, valamint az intézmény nyári zárásának időpontját is. Nemcsak a részletes és tartalmas beszámoló, hanem a szülők véleménye is igazolja, hogy az óvoda vezetője és munkatársai sokrétű programmal gazdagítják a kicsinyek mindennapjait, így jól érzik magukat a gyerekek az intézményben. Mind a városvezetés mind a szülők maximálisan elégedettek a munkájukkal. A képviselők elismerésüket fejezték ki és megköszönték Viszpergel Zsanett óvodavezető és kollektívája odafigyelő, sikeres munkáját.
