/

Számos dobogós helyezés és oklevél után elnyerte az Aranykalapács-vándordíjat is

10 perc olvasás

Nesó László ácsmester élettörténete a kultúrházban

Lehetséges-e egy kiállítással bemutatni helyi tudást és tapasztalatot, valamint olyan személyes történeteket, amelyek mindenki számára értékek, és segítenek megérteni önmagunkat, gyökereinket, és megerősítik lokálpatrióta összetartozásunkat?  Dancsó Valéria, a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár vezetője bizonyította, hogy lehetséges egy értékes és sikeres életutat a széles közönség elé tárni úgy, hogy az hidat képezzen a generációk között, ösztönzést és példát adjon a jövő nemzedékének is.

„A történelem nemcsak események sorozata, hanem emberek sorsa, munkája és példamutatása. Éppen ezért nagyon fontos, hogy figyelmet szenteljünk azoknak, akik a múltban vagy a jelenben hivatásukban kiemelkedőt alkottak, akik tetteikkel és hozzáállásukkal, munkájukkal maradandó nyomot hagytak közösségünk életében, legyenek ők tanítók, orvosok, mesteremberek, művészek, közéleti szereplők, vagy elkötelezett hétköznapi hősök. Életútjuk tanulságos és értékes példa lehet mindannyiunk számára” – mutatott rá Kossuth utcai kultúrház kiállítására egybegyűlt, népes közönséget köszöntve Dancsó Valéria, a művelődési ház vezetője.

Nesó László ácsmester tősgyökeres berhidai, 62 éve él településünkön, nem csoda, hogy sokan ismerik és tisztelik. Ő azonban a szakmájában nemcsak Berhidán hanem országosan, sőt nemzetközileg is ismert és elismert ács- és tetőfedő mester. Életrajzából kiderül, korán elveszítette édesapját, és beteges édesanyja mellett már hatévesen igyekezett a ház körüli munkákból kivenni a részét, és arra törekedett, hogy minél előbb keresőképessé, önállóvá váljon. Már gyermekkorában is nagyon szeretett fúrni-faragni, barkácsolni, hasznos és haszontalannak vélt tárgyakat készíteni. Legidősebb bátyja egyszer ünnep előtt viccesen meg is jegyezte: Lászlónak karácsonyra háromszáz deszkát és két kiló szeget kell ajándékozni, mert annak örül majd legjobban.

Veszprémben elvégezte az ács- állványozó szakképzést. Oktatóinak hamar feltűnt a kiemelkedő kézügyessége és szorgalma. Amíg társai egy, ő két-három munkadarabot is elkészített ugyanannyi idő alatt, így az osztály legjobb tanulója lett. Ám nem elégedett meg ennyivel, délutánonként egy helyi ácsmesternél fejlesztette a gyakorlati tudását. Majd épp csak megszerezte a bizonyítványát, amikor elkészítette élete első munkáját, egy családi ház tetejét. Munkahelyein is hamar ráéreztek jó képességeire, gyakran idősebb kollégái is kikérték a véleményét és a segítségét a tervrajzok elemzésében és a kivitelezésben.

A rendszerváltáskor, miután megszűnt a munkahelye, úgy döntött ideje önálló vállalkozásba kezdeni a szakmájában. Aztán egymásután megjelentek az újabbnál újabb, addig ismeretlen tetőfedő anyagok, termékek. A Bramac Kft. területi képviselője hozzá is eljutott, felajánlva, fejlessze tovább a tudását náluk. Elvégezte hát a felkínált tanfolyamokat. Majd két iskolától is felkérést kapott a tetőfedő növendékeik oktatására. Így a Nesó Bt. évtizedekig kiemelt gyakorlati képzés helyévé vált. Csaknem 80 ács és tetőfedő szerezte meg tőle a gyakorlati tudását. Ma is büszke arra, hogy a környék ácsai és tetőfedői nála tanultak.

A Bramac, majd a Creaton termékekkel megismerkedve, folyamatosan továbbképzéseken vett részt, és egyre ismertebb és elismertebb lett a szakmájában. Pályamunkáival a Bramac-bajnokságokon is indult. Kétszer nemzetközi bajnokságra is eljutott, majd Creaton képzéseken is részt vett, így egyre gyűltek a díjak és oklevelek. Közben a tanulást sem hagyta abba, elvégezte az ácsmester iskolát is, a díjeső pedig nem állt meg: egymást követték az elismerések, harmadik, második, sőt első helyezések, Nívódíjak.

Berhidán Markó János háza tetőjének felújításával, bitumenes zsindellyel fedett kategóriájában Magyarország legjobb tetőjét készítette, valamint Veszprémben is két kategóriában az ország legjobbja címet nyerte el. Nívódíjjal tüntették ki a balatonalmádi 120 éves, lelakott épület tetejét eredeti formában történő helyreállításáért. Ez a munkája minden kategóriában a legjobb tető volt Magyarországon, így ezzel elnyerte az Aranykalapács-vándordíjat, Nesó László Magyarország legjobb tetőfedője cím birtokosa lett.

A kiállításmegnyitón településünk korábbi plébánosa, Beke Zsolt atya is részt vett, aki méltatta Nesó László, a berhidai katolikus közösség képviselőtestületének világi elnökeként végzett, sokéves áldozatkész tevékenységét is. Kiemelte ő volt, aki megálmodta az Együvé Tartozás Parkját, majd időt, energiát és erőt nem kímélve, belevetette magát a létrehozásába: adományokat, anyagi felajánlásokat gyűjtött a megépítéshez és persze, a munkálatokból is bőségesen kivette a részét.

Moharos Cintia verssel, Fésüs Éva dallal köszöntötte a kiállítót és a résztvevőket, végül Majoros Árpád gondolatszobrász — akinek tömör bölcsességei az Együvé Tartozás Parkjában is olvashatók – két „gondolatkavicsával” zárta a rendezvényt.   

Kövess: