Második nagyszabású lovas show-jára készül a Berhidai Lovasok Sport Egyesület
Gyermekkorától fogva lovak veszik körül, máig csillapíthatatlan szeretet fűzi ezekhez a pompás négylábúakhoz, 2022 novemberétől lett a nagy múltú Lovasok Sport Egyesület elnöke. A csaknem negyedszázados civil szervezet idén augusztusban ismét nagyszabású, látványos közösségi lovas- és múltidéző rendezvényre várja a berhidaiakat. Ebből az alkalomból beszélgettünk Moharos-Somogyi Mariannával az egyesület múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
-Jövőre 25 éves lesz a Berhidai Lovasok Sport Egyesület. Hogyan jött létre?
-2001 április 25-én alapították meg az egyesületet, a Jókai utca 16 szám alatt, Schlemmer Péter otthonában. Ekkor 12 alapító taggal indult a közösség, de nagyon hamar népszerű lett, és már májusban csaknem megháromszorozódott, 31-re nőtt a tagság létszáma. Hogy miért épp Schlemmeréknél alakult meg, annak az volt az előzménye, hogy hozzájuk már 1998 óta jártak azok a gyerekek, akik szerettek volna megtanulni lovagolni, és megismerkedni a lovakhoz fűződő kötődéssel, az irántuk való tisztelettel és szeretettel. Majd, ahogy ez a közösség bővült, felmerült az egyesület megalapításának igénye, mert fontosnak érezték, hogy legyen ennek egy kerete, ahová tartozhatnak. Ebben a közösségben heti rendszerességgel lovagoltak, illetve a hozzájuk tartozó gyermekek itt tanultak meg a lovakhoz kötődni, lovagolni.
– A csatlakozáshoz elég volt, hogy valaki érdeklődjön a lovaglás iránt, nem volt feltétel, hogy mindenkinek legyen lova?
-Nem, dehogy! A lovak iránti érdeklődés, a lovak szeretete a lényeg! Az egyesület maga nyilván nem rendelkezik egyetlen lóval sem, csak egyes tagok tartottak, tartanak hátasokat, és mindig ők bocsátották az egyesület rendelkezésére a sajátjaikat. Itt ismét fontos megemlítenem Pétert, a „Schlemmer Petit”, ahogyan őt mindenki ismeri, hiszen neki akkoriban tízes létszámban voltak lovai. Így szinte mindig ő adta a lovakat az egyesületnek, a hátasain tanultak lovagolni a gyerekek. Ha rendezvényre mentünk, akkor is ő hozta a lovait, rá mindig lehetett számítani! Aztán a gyerekek, akik megszerették a lovakat, egyre többen rágták a szüleik fülét, hogy ők is szeretnének, így később több család is lótartóvá vált, de ezek az állatok mindig magántulajdonban maradtak.
-Ahogy bővült a tagság, szükségük volt egy lovagoltatásra alkalmas területre, amit meg is kaptak.
-2001 augusztusában használatba kaptunk az önkormányzattól mintegy 3500 négyzetméter területet, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ebben az állapotban volt, ahogyan ma látják! 2007-től ugyan ki is bővült ez a terület, mert az egészet birtokba vehettük, és már több mint egy hektárnyi pálya állt rendelkezésünkre. Csakhogy rendbe kellett tenni, azaz a mintegy 300 köbméter építési törmeléktől meg kellett szabadítani, és kitisztítani, amit saját erőből oldottunk meg, hogy lovaglásra, használatra alkalmassá tegyük. Rengeteg munkánkba és csaknem 3 évünkbe telt, de sikerült végül egy díjlovagló négyszöget is kialakítottunk, és az egész területet körbe kerítenünk. Ekkor állítottuk fel a jelenlegi faházunkat is, ami azóta is az egyesületünk központi épülete.
-Füvesítésre is szükség volt?
-Nem, hiszen a terület nagyságából eredően itt ősgyep volt, amit a természet alakított ki, így számunkra épp alkalmas volt a használatra. A következő fontos esemény az egyesület életében 2010-ben történt, amikor már olyan állapotban volt a pálya, hogy nagyszabású lovasrendezvényt is megszervezhettünk. Ezen nem kis örömünkre, többek között részt vett a lovas tornász Európa-bajnokság ezüstérmes csapata is, Páska Ildikó vezetésével. Büszkék voltunk, hogy egy nagy, igazán látványos rendezvényt sikerült megszerveznünk.
-Ön nemrégen vállalta el az egyesület elnöki posztját, a szülei alapító tagok voltak, így ön tulajdonképpen az egyesület mellett nőtt fel, jól ismeri a szervezet minden rezdülését.
-2022 november 25-én lettem az elnöke, de meggyőződésem, nem az egyesület vezetése a fontos, hanem sokkal inkább a közösség egysége. Számunkra a közös cél iránti elkötelezettség jelenti az igazi húzóerőt, és azt a pluszt, ami össze- és megtartja a szervezetet. Mint minden egyesület, vagy bármilyen közösség, mi is átéltünk kisebb-nagyobb viharokat, voltak nehézségeink, de jelenleg úgy érezzük, jó az irány, jó a kollektíva. Sajnos, az alapító tagok közül már nem mindenki lehet közöttünk, és valljuk be, elfogytak a lovak is, hiszen a fiatalabb nemzedék, ebben a rohanó élettempóban már nem tudja felvállalni a lovak tartását, gondozását, ami nemcsak rengeteg odafigyelést, megfelelő területet és helyet, de nem kevés anyagi ráfordítást is igényel. Ezt a változást nekünk is mindenképpen követnünk kell, és mint hangsúlyoztam, elsősorban a közösség megtartására kell törekednünk. Meg kell találnunk azokat a célokat és tevékenységeket, amelyek összekovácsolnak bennünket.
-Jövő tavasszal 25 éves lesz az egyesület, ami igen tiszteletre méltó egy kisváros szervezete számára. Büszkék rá?
-Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy vitathatatlanul Schlemmer Peti személye a mi legfőbb értékünk, mert nélküle az egyesületünk nem tartana itt, és nem is lenne, ugyanis ő alapozta meg a helyi lovas hagyományokat és vele együtt a közösségünket. Péter munkássága mindig a közösség szívében marad, és tiszteletbeli tagként továbbra is közénk tartozik. Ma is vannak lovai, mert meggyőződésem, hogy nem tudna nélkülük élni, hiszen gyermekkorától fogva lovak veszik körül, sokáig versenyzett is velük. Ő volt az, aki megalapozta ezt a közösséget, rengeteg lovasembert ismert, jó a kapcsolata a romákkal, akiknek köztudottan nagy a lovakhoz való kötődése. Együtt mentünk felvonulásokra, de volt gazdafogathajtó verseny is, amit a romák szerveztek, és használták a felkészülésre a pályát. A lényeg: Péter munkássága mindig a közösségünk példaképe marad, és ha nem is lehet állandóan közöttünk, tiszteletbeli tagként mégis velünk van, és marad.
-Jól látom, hogy a lovak számának csökkenése dacára, az egyesületnek 25 év után sem adják fel, és továbbra is van jövője az egyesületnek?
-Mindenképpen! A jövőt az alapszabályunknak megfelelően próbáljuk alakítani, illetve az alapszabályunkat is szükséges időről időre igazítani, hiszen muszáj alkalmazkodnunk a változó élethelyzetekhez, és nyitottnak kell lennünk az új helyzetekre is, hiszen folyamatosan bővül a csapatunk, ma már zömmel az abszolút hobbisták jönnek közénk. A többség nem tart lovat, és mondhatni, szinte köze sincs a lovakhoz, ám hobbi szinten érdeklődik a lovaglás iránt, ugyanakkor nemcsak a lovak miatt csatlakoznak hozzánk, hanem maga a közösség szelleme és értékei vonzzák. Mert mégiscsak éreznek egyfajta kapcsolódást a természettel, az állattal, és ezáltal hozzánk is, akik még foglalkozunk lovakkal. A változáshoz tartozik az is, hogy minden középiskolás diáknak megfelelő óraszámot közösségi foglalkozásban kell letölteni, és egyesületünk már 9 középiskolával van szerződésben, hiszen a fiatalok szívesen jönnek hozzánk Veszprém, Várpalota vonzásköréből. Nem csak a saját rendezvényeinken segédkeznek, hanem a többiben is, amelyekbe szervezetünk bekapcsolódik, ők is ott vannak velünk, mert számukra élvezetes ez a közösségi munka.
-Nemsokára, pontosabban augusztus 16-án egy újabb, immár a második lovas show-t tartják meg Berhidán, ami nem kevés előkészületet, munkát követel. Már az utolsó simítások vannak hátra. Mire számíthat a közönség?
– Évente egy, nagyszabású lovasrendezvény megszervezését tervezzük, amit tavaly kezdtünk el. Azért egyet, mert forrást kell gyűjtenünk hozzá, hiszen a tagsági díj önmagában nem fedezné a rendezvények megtartását. Zömmel felajánlásokból, támogatásokból tudunk bármit megvalósítani, a céljaink is csak ezek által válhatnak valóra. Természetesen felelősen gazdálkodunk a rendelkezésünkre bocsátott forrásokkal. Ugyanakkor az éves nagy rendezvényünk mellett, mindig szívesen részt vállalunk más közösségek, szervezetek eseményein is, amelyeken vállalunk lovagoltatást, sétalovaglást. Legutóbb az országosan meghirdetett „Mozgás éjszakájá”-ba kapcsolódtunk be. Három civil szervezet fogott össze, a Peremartonért Egyesület, a Túrázók Baráti Kör és mi, lovasok vállaltuk fel. Igaz, nem volt konkrét elképzelésünk arról, hogyan szervezzük meg, de lelkesek voltunk mindannyian, és valójában a településekre volt bízva, milyen mozgással kapcsolódnak a mozgalomba. Mégis jól sikerült, mert azt láttam, hogy a két településrész közötti szakadékot, — amit ki tudja már miért, és mikortól cipelünk magunkkal — át lehet hidalni, ha mindkét fél akarja! Remekül éreztük magunkat így együtt! Az elején még talán kissé idegenkedtünk, de hamar oldódott a hangulat, és tényleg nagyon jól sikerült ez az éjszakai mozgás! Mi bármikor szívesen bekapcsolódunk mások rendezvényébe, ha profilunk is megfelel, és igény tartanak arra, hogy jelen legyünk, mert szeretnénk, ha a településrészek között feszülő ellentét, vagy inkább „ellenérzés” végleg eltűnne, és egy közösséghez tartozónak érezné magát mindenki Berhidán, attól függetlenül, melyik részén lakik! Úgy vélem, a közösségépítő rendezvényeken minden civilnek ott van a helye, mert csak így, egymást megismerve, egymás felé közeledve és segítve sikerülhet eltörölni ezeket a régi „beidegződéseket”, vagy nevezzük bárminek. A civil szervezetek mindenképpen a mozgatórugói ennek, ezért fontos, hogy elhívják egymást a saját rendezvényeikre, és el is menjenek, akiket megszólítanak.
-Augusztus 16-án, második alkalommal tartják meg a nagyszabású II. lovas show rendezvényüket a lovaspályán, amelyen délelőtt közös főzőversenyre várják a helyi civil szervezeteket és közösségeket, délután pedig rengeteg látványosság, program várja a látogatókat. Milyen programokkal készülnek?
-Nagyon szeretnénk, ha a főzőversenyen minden szervezet, közösség részt venne! A zsűrit is úgy próbáltuk összehozni, hogy a településrészeket is képviseljék. Ott lesz a Peremartonért Egyesület elnöke, Fekete Krisztián, Kiskovácsi településrészről Buknicz Tamás, valamint három szakács is kóstol a bíráló bizottságban: Jónásné Babai Angelika, Zerginé Száraz Kitti, valamint Majoros János.
Ami a programot illeti, lesznek nemzetközi szereplők a lovasvilágból, gólyalábasok, kézműves és népművészeti vásározók. A délelőtti közösségi főzés után maradnak a csapatok, nekünk pedig a legfontosabb célunk, hogy a ma embere megismerje azt az összetett körülményt, ami a lovakkal való bánásmódot, a ló és az ember kapcsolatát jelenti, amit a vidéki életforma és mindezen belül a népi kultúra nyújtott a tegnapnak, és szeretnénk, ha ezt a ma embere is megismerné. A lovakon keresztül a hagyományainkat, a népművészetet, a történelemet –, egyszóval mindent, még a gasztronómiát is meg lehet mutatni széles körben.
Az idei lovasnapon a honfoglalás korát szeretnénk kicsit felidézni. Lovas íjász bemutató, csikós bemutató, puszta ötös-hajtás is lesz, jön majd egy nomád csapat, akik nemzetközileg is elismertek, középkori nomád harci játékokat mutatnak be, korhű ruházatban és felszereléssel, de lesz trükk-lovasbemutató és zárásként látványos hastáncbemutató Csomor Simon Csilla hastánc művész részéről, persze a tombola sorsolást se felejtsük ki. Elárulom, Vastag Ricsi a Népművészet Mestere is itt lesz, aki a fináléban népi táncházat tart majd. Szeretnénk, ha sokan jönnének, ahogyan tavaly is nagy sikere volt a rendezvényünknek, most reméljük, még nagyobb lesz! Rajtunk nem múlik, de bízunk a jó időjárásban, augusztus első két hetében pedig tessék hallgatni a RADIO1-et, ugyanis reklámfelhívásunkat sugározza majd napjában többször is a csatorna! Augusztus 16-án mindenkit szeretettel várunk a berhidai lovaspályára és Sportpályára!
