Ady-s diákok műsorával ünnepeltük a forradalom 177. évfordulóját
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fordulópontnak számít a magyar történelemben, határkő volt a múlt és a jövő között. Szakítás az elnyomással, és cselekvés azért, hogy a szabadság ne csak álom, hanem valóság legyen mindannyiunk számára – húzta alá ünnepi gondolataiban Tamás György történelem tanár, aki az Ady Endre Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola hatodik osztályos tanulóinak magával ragadó emlékműsorát követően mondta el beszédét.
A diákok zenés-irodalmi műsorban felidézték az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményeit, hangsúlyt helyezve a lelkes ifjú forradalmárok 12 pontba foglalt követeléseire, amelyek a szabadság jelképeivé váltak, függetlenül attól, hogy a szabadságharcot leverték. A márciusi ifjak nem elégedtek meg az egyes eredményekkel, az alkotmány teljes reformját követelték. Jókai Mór a 12 pontot a nép által is könnyen érthető formába öntötte, amit a Pilvax körben 1848 március 14-ei estéjén nyilvánosságra hoztak, majd szórólapon széles körben terjesztették, valamint március 15-e reggelén, a Nemzeti dallal együtt, nyilvánosan elhangzottak.
Tamás György kiemelte: napjainkban már természetesnek tűnik a szabadság, de a szabadságtudat feltételez egyfajta testvériséget is, hiszen csak együtt, közösségben lehetünk szabadok, nem egymás ellenében, hanem egymás mellett! Hozzáfűzte, hogy ebben kiváló példát mutattak azok a személyiségek, akiknek 1948-49-es forradalomban kiemelkedő szerepük volt: Kossuth, Széchenyi és Batthyány. Ők ugyanis – bár sok mindenről mást, és másként gondolkodtak, és kevés dologban érettek egyet, mégis – az ellentéteket félretéve — össze tudtak fogni egy közös cél érdekében. A szabadság szeretete, az elnyomás elutasítása, és a nemzet szabadságáért vívott harc képes volt felülírni a vitás kérdéseket, ami számunkra is figyelmeztetés a mai napon – mondta a pedagógus, majd a márciusi ifjak kiáltványának azon pontjaira hívta fel a figyelmet, amelyek napjainkban – 177 év elmúltával — sem veszítettek aktualitásukból.
A „Mit kíván a magyar nemzet” első pontja: Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését! Napjainkkal párhuzamot vonva, a pedagógus kifejtette: Ma is jól tudjuk, hogy akié a sajtó, azé a szabadság, vagyis a hirdetés és a hírközlés szabadsága! Nem véletlen, hogy a negyedik hatalmi ágként említik a sajtót, mert akinek a kezében van, az kizárólagos joggal bír, és azt közvetíti az emberek felé, ami a saját érdekeit szolgálja.
Ami a felelős minisztériumot illeti, ma is örülnénk, ha a szakminisztériumok miniszterei mindazzal, amit mondanak és tesznek, valóban felelősek lennének irántunk, és valamennyi állampolgárért egyformán felelősséget vállalnának! A negyedik pont a törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben említi, de ma is jól tudjuk, hogy a mindenkori életben vannak egyenlőek és vannak „egyenlőbbek”! Így e téren is gyakran láthatók a különbségek. Ahogyan a hatodik pontba foglalt közös teherviselés sem minden esetben valósul meg maradéktalanul. Mert van, aki többet van, aki kevesebbet tesz be a közösbe, ugyanakkor nem feltétlenül az vesz ki többet, aki többet is tett be. Mint ismert, a hűbérúri viszonyok megszüntetése, a feudalizmus felszámolása abban a korban valóban fontos volt, ám az „úrbéli” viszonyok napjainkban is megfigyelhetők, hiszen az államvezetésben egyik csoport megy, a másik jön, és amelyik a kezébe ragadja a hatalmat, rövid idő múltán már nem csak a népről gondoskodik, hanem magát is gazdagítja!
Tamás György felhívta a figyelmet arra, hogy a diákok emlékműsorában is elhangzott a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” – forradalmi jelszó, ami mindazoknak szól, akiknek van fülük rá, hogy meghallják, és van szándékuk a tevékeny és cselekvő életre, hogy becsületesen éljenek és tettre készek legyenek ezen értékek megvédésére. Ez ma is figyelmeztetés számunkra, hiszen, ha a napi politikára figyelünk, látjuk, hogy az emberek gyakran egymásnak feszülnek, egymásba marnak és nem az összefogást keresik. A szabadság és a testvériség mellett, szükséges az egyenlőség is, aminek előfeltétele az emberi méltóság sérthetetlensége, hiszen a törvény előtti egyenlő elbírálás mindannyiunk számára fontos, mert egyenlő esély a szabad élethez! — mutatott rá beszéde végén Tamás György, az Ady Iskola történelem tanára.
Az elhangzott ünnepi gondolatoknak az iskola hatodikos tanulóinak műsora méltó és felemelő bevezetője volt a Városháza dísztermében megtartott, március 15-ei megemlékezésnek.