/

Gondosabban kellene bánni a gondosórával!

10 perc olvasás

A tűzoltó-parancsnokság 2024. évi beszámolója

Az éves beszámolót szóban kiegészítve, Őri György a bizottság tagjainak elmondta: ő maga is egyetért azzal, hogy a gondosóra valóban remek találmány, és alkalmas arra, hogy az egyedül élő idősek számára biztonságot jelentsen ahhoz, hogy ha otthonukban baleset érné őket, a csuklón, vagy a nyakban hordott, kis digitális szerkezet gombjának megnyomásával jelzést adjanak le a diszpécser központba, ahonnan azonnal küldik hozzájuk a szükséges segítséget. Ha ilyen történik, a mentők mellett a tűzoltóságot is riasztják hiszen, ha az idős ember elesett, vagy más baj érte, nem tudja a kaput vagy az ajtót sem kinyitni, hogy beengedje a mentésére érkezőket, ezért kellenek a műszaki mentésre is felkészült tűzoltók. A probléma, hogy ez a korosztály nincs megfelelően felkészülve a gondosóra használatára. Ez a szerkezet ugyanis roppant érzékeny, és olyankor is beriaszt, ha csak véletlenül odanyomják valamihez, a gombja azonnal leadja a jelet a diszpécsernek, sőt akkor is, ha lemerül, és elfelejtik feltölteni. Tavaly a 35 gondosóra riasztásból mindössze két eset volt valódi vészhelyzet, a többi 33 esetben véletlenül jelzett be a digitális szerkezet. A tűzoltóparancsnok egy ilyen történetet is megosztott a bizottsági tagokkal.

A diszpécserszolgálat egy erdőből érkezett riasztáshoz indította a mentést. A kiérkező tűzoltók meg is találták az idős férfit, amint egy kidőlt fán üldögélve pihent. Miután beazonosította magát közölte, hogy ő nem tud arról, hogy a csuklójára kapcsolt okosóra gombja riasztást küldött volna. Valószínűleg véletlenszerűen érintette a fához, amikor épp leülni készült. A bácsi, szerencsére jól volt, de a tűzoltók feleslegesen vonultak ki, ezért fontos lenne a gondosóra gondosabb alkalmazására is felkészíteni az időseket – vélte a parancsnok, mert miközben a szándékosan félrevezető tűzriasztások végre a nullára estek vissza, a gondosóra véletlenszerű jelzéseinek száma jelentősen megnövekedett!

A gondosórát egyébként minden 65 év feletti nyugdíjas térítésmentesen igényelheti.

A Pétfürdői Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság összesen 18 települést lát el, és a beszámolóból kiderül, hogy dolgozóik tavaly 43 tűzoltásban és 158 műszaki mentésben vettek részt. Működési területükön összesen 72 téves tűzjelzés érkezett hozzájuk, de ezek egyike sem volt szándékos félrevezetés, ugyanakkor 20 esetben már odaérkezésük előtt felszámolták a kisebb tűzesetet.
Berhidán tavaly volt egy kiemelt, másodfokozatú tűzeset, ami azért került a kiemelt fokozatú besorolásba, mert a siófoki és a székesfehérvári tűzoltóság vett részt az oltásában, ugyanis abban az időpontban, amikor riasztást kaptak, a pétfürdői egység már kivonult, egy ugyancsak kiemelt fokozatú tűzveszély elhárítására. Településünkön ekkor egy hodály égett teljes terjedelmében, benne 220, mellette pedig 20 darab felhalmozott széna- és szalmabála is kigyulladt. A hodály teljes tetőszerkezete, a nyílástárói és a bálák is a lángok martalékai lettek.

Egyébként, a térségben a korábbi évekhez képest csaknem a felére csökkent a tűzesetek száma, a téves jelzések aránya azonban nem lett kevesebb. Műszaki mentésben – amelyhez minden, nem tűzzel kapcsolatos vonulást értenek — 14 esetben vettek részt a hivatásos tűzoltók, ebből öt eset volt téves jelzés, de egyik sem szándékos félrevezetéssel állt kapcsolatban.

Várpalota, Pétfürdő és Berhida is – a körzetében működő gyárak miatt – a veszélyes, I. számú katasztrófavédelmi besorolásba tartoznak. Jó hír azonban, hogy ezek a cégek, köztük a berhidai gyártelepen működők is, sokat tettek azért, hogy a riasztó rendszereiket felülvizsgálják, és korszerűsítsék, így egyre kevesebb a téves riasztás miatti vonulás, ugyanakkor betartják a szigorú működési és termelési szabályokat is – tudtuk meg a tűzoltóparancsnok beszámolójából.
Őri György azt is megosztotta hallgatóságával, hogy tavaly az extrém viharos időjárások idején Berhidán csak egyetlen fát kellett kivágni veszély elhárítása okán. A parancsnok úr köszönetet mondott azért, hogy a városvezetés gondoskodik a település fáiról, megfelelő szakemberek bevonásával rendszeresen ellenőrzik az állapotukat, és amennyiben szükséges, még idejében intézkednek a kivágásukról és pótlásukról, így a beteg, elkorhadt fák nem okoznak veszélyt, és viharok esetén sem kell a tűzoltóság segítségét igénybe venni, a kidőlt fák miatt, valamint nem okoznak még több kárt a településen. Az is jó hír, hogy tavaly nem történt súlyos szénmonoxid-mérgezés. Két esetet jegyeztek, de mindkettőben idejében riasztott az erre célra szolgáló szerkezet, így nem történt tragédia.  

A Pétfúrdői Hivatásos Tüzoltó-parancsnokság 2024. évi tevékenységéről szóló beszámolóját mindkét bizottság tagjai egyhangúlag elfogadásra javasolták a képviselő-testületnek.          

Kövess: