Konferenciával egybekötött tudományos munkaülést tartottak Berhidán
A közelmúltban rangos eseménynek adott otthont településünk. Berhida 2004-ben nyert városi címet, és a 20. évfordulóról való megemlékezésnek része volt az itt november végén megtartott, konferenciával egybekötött munkaülés, amelynek témája a kisvárosok helye és szerepe. A rendezvényre meghívást kaptak a Veszprémi Akadémiai Bizottság működési területén dolgozó államigazgatási és önkormányzati gyakorlati szakemberek, tudományos kutatók, a városi címet szintén 2004-ben elnyerő önkormányzatok vezetői, valamint a téma iránt érdeklődők.
A konferenciát az MTA VEAB Gazdasági- Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság Közigazgatási Munkabizottsága Berhida Város Önkormányzata közreműködésével rendezte meg. Dr. Kaiser Tamás egyetemi tanár, a bizottság elnöke köszöntőjében kifejtette: bár az elmúlt 2-3 évtizedben meglehetősen sok kisebb lélekszámú település nyert városi címet, a közigazgatásban máig nem kaptak akkora hangsúlyt, mint amit a pozíciójuk indokolna, és valójában a törvény sem definiálja őket, mint a kisvárost. Így az állami források elosztásában is hátrányos helyzetbe kerültek, pedig a kis- és középvárosoknak is fontos szerepe van az ország lakosságarányos fejlesztésében, ezért az eddigieknél jóval több figyelmet érdemelnek. ”A kisvárosok helye és szerepe” című konferencia vitaindító előadói, valamint a hozzászólásokban elhangzott vélemények is erre hívták fel a figyelmet.
Farkas Zsuzsanna a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a kis- és középvárosok jövő területpolitikájában betöltött felértékelődő szerepéről és felelősségéről készült tanulmányában kiemelte: az emberközpontú megközelítésre van szükség, utalva arra. hogy elsősorban az érintett területen élő lakosság mindennapjait figyelembe véve szükséges fejleszteni az infrastruktúrát, segíteni a munkahelyteremtést és kialakítani a gyors és biztonságos helyi és helyközi közlekedést. A várostérségekben élők számára ugyanis elsődleges szempont, hogy a lakhelyüktől elérhető távolságra legyen a munkahelyük, valamint a tanulási, vásárlási és szórakozási lehetőség. Jó az az irány, hogy minden település tartozzon egy térséghez, de erről nem központilag kellene döntést hozni, hanem hagyni kialakulni úgy, ahogy az az ott élő emberek számára az élhető közösséget jelenti. Célszerű tehát, városok helyett, várostérségben gondolkodni – mutatott rá előadásában az osztályvezető asszony.
Az elmúlt időszakban a 20 és 50 ezer fő közötti lakossággal rendelkező, középvárosokat nem célozták meg a fejlesztési támogatások, ezért történelmi adósságban van az ország a városi vonzáskörzetek speciális intézményesítésével – fogalmazott Somlyódyné Prof. Dr. Pfeil Edit a Széchenyi István Egyetem tanára, aki előadásában a kisvárosok fejlődési kilátásait vette górcső alá a járáson, mint „versenyképességi beavatkozási térségen” belül és azon túl. Mint kifejtette: a vármegyei önkormányzatok elveszítették közösségi funkciójukat, és az is fájlalható, hogy teljesen ki vannak zárva a területi forrásokból. Ugyanakkor a kialakított járásoknak nincs képviseleti szerve, nincs tervezési jogosítványa, és nehezen értelmezhető a városok viszonya a járásokhoz, ezért legfőképpen a funkcióképességet kell megteremteni a városi térségek együttműködésében. Többközpontú térséghálózat kialakítására kell törekedni, és többszintű hierarchikus rendszerben gondolkodva, szisztematikusan szükséges a közszolgáltatás fejlesztése, valamint a vármegyék pozícióba helyezése – mutatott rá elhangzott előadásában professzor asszony.
A kisvárosok önkormányzati és államigazgatási pozícióival kapcsolatos gondolatait osztotta meg hallgatóságával dr. Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Kiemelte: a 20 ezer fő alatti városok önkormányzatai kilenc többletfeladatot kaptak, de nem ruházták fel őket többlet államigazgatási hatáskörrel. Úgy vélte, túl sok a járások száma, ráadásul nem feladatkör, hanem a lakosság létszáma alapján tipizáltak. A kisvárosok egy része pedig inkább nagyközségként működnek kisvárosi szerepkörrel, nem városként. Azt is leszögezte: olyan településfejlesztési koncepcióra volna szükség, amely túlmutat területi határokon, könnyíti a munkahelyek elérhetőségét és elsősorban a partnerséget helyezi eltérbe a településhálózatok fejlesztése vonatkozásában.
A közelmúltban megjelent egy értékes, elemző könyv a kisvárosokról. A kötetet a konferencia végén dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára mutatta be.
Az előadásokat követően a résztvevők lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére, és feltették kérdéseiket az elhangzott tanulmányokkal kapcsolatban, majd a konferencia házigazda szerepét vállaló önkormányzat vezetője, Pergő Margit polgármester pár szóban bemutatta a 20 éve városi címet elnyerő települést. Végül, hogy a jelenlévők – vizuálisan kilépjenek a konferencia helyszínéről, és legalább pillanatképekben megismerjék a kisváros értékeit — egy Berhidáról készült, pár perces riportfilmet is megtekinthettek.