Bérleti díjak emeléséról is határoztak a képviselők a novemberi ülésen
A tervezetteken kívül, még tíz aktuális ügy került a városi plénum asztalára a november végi tanácskozáson. Ezek egyike a helyi adókról szóló rendelet módosítása volt, ami nem kis fejtörést okozott a képviselőknek, mert az előterjesztés egy új, eddig nem alkalmazott, helyi adónem, a telekadó bevezetését tartalmazta, ezért a végleges döntéshozatal előtt, többször és soron kívül is tanácskoztak róla, végül egy tartózkodás mellett, támogatták a rendelet módosítását.
A novemberi ülés napirendje Imrefi Károlyné, a Gazdasági Bizottságba választott külső tagjának eskütételével indult, aki a képviselő-testület alakuló ülésén betegsége miatt nem tudott részt venni. Az eskütételt követően a városvezetés egy tartózkodás mellett, elfogadta a 2024. évi költségvetés módosításáról szóló rendeletet, amelyben átvezetésre kerültek a negyedik negyedévben beérkező állami támogatáskiegészítések, majd rátértek a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet tárgyalására. Ennek sarkalatos pontja a telekadó bevezetése volt. Erre a lépésre azért szánta el magát a testület, mert a korábban kedvezményesen értékesített építési telkeket illetően azt tapasztalták, hogy többen a kedvezményes áron megszerzett telken nem szándékoztak házat építeni, hanem később sokkal magasabb áron eladták, vagy még árusítják azokat. Pedig a város azzal a szándékkal alakította ki, és értékesítette kedvező áron ezeket az önkormányzati építési telkeket, hogy segítsék a fiatalok családalapítását, és ne vándoroljanak el, hanem maradjanak a városban. Sokan jó néven vették, és éltek is a lehetőséggel, a visszaélések elkerülése érdekében pedig bevezették az építési telekadót.
Karácsonyi díszben a Városháza tere.
Az építési telekadó alól mentességet élveznek azok, akik 2018 előtt vásárolták meg a telket, és azok is, akik — bár még nem kezdték az építkezést, de — érvényes építési engedéllyel rendelkeznek. Ez utóbbi mentesség 4 évre szól, valamint azoknak sem kell telekadót fizetni, akik romos házzal vásárolták meg az ingatlant, de lebonttatták és elszállították onnan a törmeléket. Az építési telekadót éves szinten, négyzetméterenként 200 forintban határozták meg, és 2025. januárjától lép hatályba. A telekadó, ahogyan az építményadó is évente egyszer kerül egállapításra, és két részletben kell megfizetni, március 15-ig az első, és szeptember 15-ig a második részletet. Fontos még, hogy az 1500 négyzetmétert meghaladó telekrészre már nem számítanak fel adót azaz ha ennél nagyobb a telek, csak 1500 négyzetméter után kell fizetni. A rendeletmódosítást egy tartózkodás mellett támogatta a képviselő-testület, azzal a kitétellel, hogy jövőre felülvizsgálják a hatását, és amennyiben szükséges, módosítják azt, vagy a következő esztendőre, akár meg is szüntethetik. Az egyéb helyi adókat illetően nem történt változás, így az iparűzési adó marad 2 százalék, és nem változik sem a lakossági, sem a vállalkozók építményadója sem.
A képviselő-testület arról is döntött novemberben, hogy az önkormányzati lakások bérleti díja a 2023. évi infláció mértékével, 17,6 százalékkal emelkedik. A város tulajdonában kizárólag szolgálati lakások vannak, ezeket érinti a jelenlegi díjemelés. Ugyanilyen, mértékben, 17,6 százalékkal emelkednek az egyéb, nem lakás célú helyiségek bérleti díjai.
A továbbiakban a köztemetési megbízásra beérkezett pályázatokat elbírálva, a plénum támogatta, hogy a köztemetési feladatokkal újra a Nefelejcs Kerti Bt.-ét bízza meg.
Egyetértettek a képviselők a Bogáncsvirág tanoda bérleti szerződésének meghosszabbításával is, ami a Kossuth utcai, egykori szolgálati lakás használatba adására vonatkozik. Ebben, az iskola melletti épületben több éve fontos pedagógiai munka folyik. A tanórák után itt történik a hátrányos helyzetű diákok korrepetálása, valamint a velük foglalkozó pedagógusok számos foglalkoztató programmal segítik a beilleszkedésüket és felzárkóztatásukat.
Még egy bérbeadási pályázat kiírásáról határozott a képviselő-testület, amely a Bem utcában álló, temetővel szemközti, önálló kis épületre vonatkozott. Majd arról is döntöttek, hogy a közvilágítás aktív elemeinek, azaz izzóinak cseréjével megbíznak egy külső céget, mert a szolgáltató számos esetben többszöri bejelentést követően sem oldja meg a problémát. Előfordult, hogy két és fél után sem hárították el a hibát.