/

Pasztellkrétával festett szépségek a teremtett világból

8 perc olvasás

Bálint Imre festőművésznek nyílt emlékkiállítása a Berhidai Napokon

Bálint Imre elsőszülött gyermekként, 1948. május 7-én, a vajdasági Verbászon látta meg a napvilágot. Alig volt egy éves, amikor Újvidékre költöztek, így világéletében újvidékinek tartotta magát. Művészeti tehetsége már általános iskolában megmutatkozott, édesanyja mégis – a könnyebb kenyérkereseti lehetőség okán – kereskedelmi szakközépiskolába íratta. Így már felnőtt fejjel, autodidakta módon képezte magát a művészeti tanulmányokban. Egy mávész barátjával európai körútra indult, Németországban, Franciaországban és Svédországban tett művészeti tanulmányutakat, majd Újvidékre hazatérve dekoratőri és tördelőszerkesztői képesítést szerzett, szabadidejében pedig festett, és bekapcsolódott a város művészeti életébe. Miután lágy tónusú pasztellképei egyre kelendőbbek lettek, szabadúszó művész lett, és a 80-as években több száz pasztellképét értékesítette. Családjával a háború elől jöttek Magyarországra 1991-ben, és Tárnokon telepedtek le.

Dekoratőrként dolgozott Érden, s amikor ideje engedte, festett és hamar bekapcsolódott az érdi művészeti életbe is. Alapítója volt a 10 éve sikeresen működő Képzőművészek Érdi Közösségnek, a KÉK-nek. A sors végül Berhidára sodorta a Bálint családot, ahol új otthonra, barátokra leltek. Itt is munkálkodott egy helyi művészeti közösség létrehozásán, de ebben 2023-ban bekövetkezett halála megakadályozta.

Művészetét értékelve, Sárváriné Rieder Zsuzsanna a következőképpen fogalmazott: Ha visszatekintünk Bálint Imre alkotói életútjára, láthatjuk, hogy számára a legmeghatározóbb élmény az volt, hogy a Duna mellett, Újvidéken nőtt fel, ebből fakad a vizek és a természet iránti csillapíthatatlan vonzalma. Számos egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be a Vadaságban, később itt Magyarországon is, folyamatosan menedzselve alkotói életútját.

Korábban hosszú ideig kizárólag a pasztellkrétához ragaszkodott, mint ahogyan a témáit illetően is a természet, a gyors sodrású folyók, vadvizek felszínét elárasztó égi fényesség ezer arcának megjelenítését tartotta fontosnak. Nem volt a realista, minden részletet aprólékosan kidolgozó festészet híve, művelője, hanem inkább a benyomásoké. Fejből, az emlékeiből hozta felszínre a tájakat, vázolt fel vizeket, a fák árnyait, és a lombok között meg-megcsillanó fényeket, illetve az Adria nyújtotta látványt és élményeket.

Ezen a kiállításon is gyönyörű, színes, a természet, a teremtett világ szépségeit megjelenítő pasztellképeket láthatunk. Pannon tájak, fenyvesek és hegyvonulatok folyók, vizek, délalföldi berkek nádasai, az ébredő tavaszi vizek, feléledő holtágak, bácskai utcák, tájak.
Víziók, álomszerű sejtelmes képek, váltakozva megjelenítve a figurális és nonfiguratív formákat, már-már Chagall-i színek és szimbolikák, lebegő alakok, egybefonódó angyalok több képen perspektíva nélkül ábrázolt kompozícióban. Ezek a művek hihetetlenül személyesek és érzékenyek, olyanok, mintha előttük állva, mi is részesei lennénk az alkotói élménynek. Szépség, líra, harmónia, nyugalom, ritmus és rend…

Rakin szerint a képzőművészetben az ember keze, elméje és szíve együtt alkot. Bálint Imre festőművész ilyen alkotó volt: Pazar színekben pompázó, nagyszerű alkotásainak megszületését a szíve vezérelte, képeinek minden egyes vonásával a természet és a természeti élmény örökkévalóságát hirdette. A tárlaton kiállított lélekkel telt életművének darabjai mély és tiszta érzelmi világának a visszhangjai – zárta beszédét Sárváriné Rieder Zsuzsanna- A megnyitón közreműködött Ódor Kamilla, aki egy szép dallal kedveskedett a megjelenteknek.

A szeptember 12-én megnyílt kiállítás már csak 24-ig látogatható, aki szeretné megtekinteni, még hétfőn megteheti, nyitvatartási időben a Kossuth utcai művelődési házban.   

Kövess: