Példaértékű lakossági összefogás eredménye a parkot ékesítő szobor
Halálnak centenáriuma alkalmából szobrot állítottak Lakath Jánosnak. Berhida nemes szívű jótevője nemcsak életében segítette a rászorulókat, hanem végrendeletében teljes vagyonát annak a szeretetotthonnak a fenntartására és működésére hagyta, amit édesanyjáról nevezett el, és amely a földrengésig működött városunkban, befogadva a sorsukra hagyott leányanyákat és árva gyermekeket.
Lakath János mellszobrát a szegedi Dobó Ferenc Levente szobrászművész alkotta meg, és augusztus 22-én bensőséges ünnepség keretében avatták fel a város közparkjában. A rendezvényen részt vett Kontrát Károly országgyűlési képviselő és Pergő Margit városunk polgármestere, akik Imrefi Károlynéval és Simon Gyulával, a közadakozás szervezőivel közösen leplezték le a művet.
Városunk új köztéri szobrának nem szokványos a története, mert bár a megbízási szerződést és a szükséges költségek rendelkezésre állását az önkormányzat megelőlegezte, a mű megvalósulása tulajdonképpen a berhidai lakosság példás összefogásának köszönhető. Kezdeményezője Imrefi Károlyné volt, ő szervezte meg a gyűjtést, amiben azonnal aktív segítőkre is talált. Elsőként állt mellé Simon Gyula, aki városunk lelkes helytörténeti-kutatójaként rengeteg történelmi dokumentumot gyűjtött városunk múltjáról, így Lakath Jánosól is.
Pergő Margit polgármester ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy ezen a napon sokak számára megvalósult az álom, hogy örök emléket állítsanak egy nemes szívű embernek, akinek jószívűsége, segítőkészsége mélyen beleivódott a berhidai közösség történetébe. Lakath János nemcsak a saját korában volt kiemelkedő alak, hanem az utókor számára is maradandó példát hagyott hátra. Egész élete során a közösség érdekeit tartotta szem előtt, és fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy a rászorulók helyzetét javítsa – hangsúlyozta a polgármester, majd kitért arra, hogy Berhida jótevője szobrának helyét már a park tervezésekor kijelölték, ám a 2015-ben megszületett park elképzelése csak tavaly, kormányzati támogatásnak köszönhetően valósulhatott meg. A tér építésekor pedig nagyon sok volt a feladat: rendezték a terepet, fákat, bokrokat vásároltak, füvesítettek, automata öntözőrendszert alakítottak ki, padokat, közvilágítást telepítettek, játszóteret építettek, így végül a szoborra már nem futotta a forrásból. Idén, Lakath János halálának 100. évfordulója alkalmából azonban civil kezdeményezés indult, alkotót is találtak a szoborhoz, és lakossági adománygyűjtésbe kezdtek. A képviselő-testület pedig úgy döntött, hogy a szükséges összegű adomány beérkezéséig, a folyamatos munkavégzéshez biztosítja az előre kikalkulált, szükséges forrást, valamint a hivatal felvállalta a adminisztrációt és az engedélyek megszerzését. Ennek az összefogásnak és a közös munkának eredménye ez a szép ünnep – húzta alá Pergő Margit.
A gyűjtés kezdeményezője és vezetője, Imrefi Károlyné Ági ünnepi beszédében kiemelte: a szobor létrejötte mindenki érdeme, a város lakosságának példás összefogásáé, akik egy emberként álltak az ügy mellé. Lakath János emléke ugyanis, sok mindenki szívében nyomot hagyott a jóságával, önzetlen szeretetével, az árva kisgyerekek felkarolásával. A néhai gyermekotthon pedig, Berhida jelképe volt. Most az új parkunk, Lakath János emlékparkja és szobra őrzi a jótevő és az egykori szeretetház emlékét, és válik Berhida város jelképévé és szolgál példaként unokáink és a jövő nemzedéke számára – fogalmazott, majd kitért arra, hogy mivel a szeretetház az 1985-ben bekövetkezett földrengésig működött, sokan ma is személyesen kötődnek hozzá, így nem volt számukra kérdés, hogy támogassák a szoborállítást. Megragadva az alkalmat, köszönetet mondott mindenkinek, aki anyagi hozzájárulásával, munkájával, kitartásával, vagy csak biztatásával segítette ezt az összefogást, és most valamennyien együtt örülhetnek ennek az eredménynek. Külön gratulált Dobó Ferenc Levente szobrászművésznek a mestermunkához, hiszen egy százéves fénykép alapján mintázta meg az élethű mellszobrot úgy, hogy az tükrözze Lakath János a jövőbe vetett hitét és nemes lelkét. Imrefi Károlyné szerint a berhidaiak bizonyságot tettek arról, hogy a jó és nemes célokért érdemes összefogni, mert az összefogásban erő van, és közösen sok mindent el tudunk érni.
A továbbiakban Fehér Péter könyvtárvezető részleteket olvasott fel a több mint száz éve élt nemes szívű ember végrendeletéből, valamint szellemi örökségéből osztott meg ma is megszívelendő gondolatokat. Az életéről szóló írások és az utókor számára is értékes tartalommal bíró feljegyzései Simon Gyula fáradhatatlan helytörténeti kutatásainak köszönhetjük. Ezekben többek között arra is választ kapunk, miért változtatta meg végrendeletét, és hagyta a teljes vagyonát a leányanya és gyermekotthonra. „Szűkebb otthonomban a nőket illető szomorú tapasztalataim vezettek reá, hogy végrendeletemet megváltoztassam, s nem a szegény vakoknak, hanem a közügyre hasznosabb vélt célra, hagyjam porszemnyi vagyonomat.” – írta.
Kontrát Károly, térségünk országgyűlési képviselője köszöntőjében elsősorban a berhidai lakosok példás összefogását méltatta, valamint kiemelte Lakath János áldozat- és segítőkészségét. Nagyvonalú tettét példaértékűnek nevezve hozzátette: egy ilyen nagyszerű ember csak úgy válhat igazán példaképpé az utókor számára, ha megismerik az ő életét és jótékony tetteit, így a szobor alkalmat ad erre a fiatalabb nemzedék számára is.
Az avatóünnepség bensőséges hangulatát emelte Rács Richárd Lakath János tiszteletére szerzett, szintetizátorra írt megható zenéjével, valamint Erdélyi Tibor Reményik Sándor versével. A rendezvény zárásaként a szobrászművész, Dobó Ferenc Levente lépett a mikrofonhoz, hogy elmondja: a mellszobor ugyan az ő keze munkája, de nagyon sok ember hozzáállása, akarata, attitűdje kellett a létrejöttéhez, és ezt a berhidaiak maradéktalanul hozzátették. Minden tisztelete a lakosoké — mondta –, akik ilyen szinten összefogtak, és ennek a szellemiségnek az erejét megtapasztalta, motiválta, inspirálta őt is. Kivételes érzés volt számára, hogy részt vehetett ebben a közös munkában – fogalmazott a szegedi művész, aki később kérdésünkre elárulta, a Lakath Jánosról készült alkotása az első köztéri szobra, eddig főként magánszemélyek keresték meg kisebb nagyobb megbízásokkal, ezért Berhida közösségének felkérése jelentős áttörést jelent művészeti tevékenységében. Dobó Ferenc Levente egy eddig kevésbé ismert anyaggal, műgyantával dolgozik. Nagy előnye, hogy költségkímélő, de ugyanannyira időtálló, mint a bronzba öntött alkotások.
Mint megtudtuk, a felajánlásokból a szobor leleplezésének napjáig a teljes költség zöme, csaknem 80 százaléka rendelkezésre állt, amiért köszönet illet mindenkit, aki ehhez hozzájárult, de a gyűjtést még folytatják, augusztus 31-ig várják a támogatásokat.