/

„Itt volt a nagypapám háza, remélem ma is Falusi-háznak hívjátok!”

9 perc olvasás
20240317_160311

Sikeres volt a Templom Csillagai koncert

A vasárnapi, március 17-ei koncert is ezért jött létre, s mint megtudtuk, csaknem másfélszáz aláírás került az ívekre. – Roppant büszke vagyok Berhidára, és boldog vagyok, hogy egy ilyen nagyszerű közösség tagja lehetek, amelyben ilyen sokan mellénk álltak és segítettek, hiszen nélkülük nem sikerült volna összehozni ilyen minimális költséggel ezt a rendezvényt – nyilatkozta lapunkban Simon Gyula lokálpatrióta, a Status Quo Berhidán Facebook-csoport üzemeltetője, a petíció elindítója és a vasárnapi koncert egyik fő szervezője. — Jólesett, hogy ilyen sokan mellénk álltak. Mindenki abban segített, amiben tudott, vagy amiben a legjobb. Hálás vagyok azért, hogy számos civil támogatón kívül, a helyi önkormányzatra és a művelődési ház munkatársaira is számíthattunk, nem beszélve a fellépőkről, akik térítésmentesen vállalták a szereplést. Nem volt egyszerű megszervezni és lebonyolítani a rendezvényt, de egy ilyen összefogással, amit megtapasztaltunk, már biztosak lehettünk abban, hogy nem vallunk kudarcot – fogalmazott Simon Gyula.

Rács Richárd

A Templom Csillagai koncertet Pergő Margit polgármester nyitotta meg kiemelve, hogy nap mint nap elmegyünk mellette, de sokan mégsem tudják, hogy ez a műemlékvédelmet élvező templom mekkora érték, és nemcsak nekünk helyieknek, de az ország számára és európai szinten is. Azt viszont látjuk, tapasztaljuk, hogy az állapota vészesen romlik. Több száz éve itt áll, és itt is marad, de mindegy milyen állapotban. Ezért nekünk az a feladatunk, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt a megóvásáért. Természetesen, egy ilyen műemlék helyreállításához nem lehet úgy hozzálátni, mint más épületek megújításához. Mivel sokkal igényesebb munkát vár el, ezért egészen biztosan több évig is el fog tartani a rekonstrukció.

A polgármester hozzátette: bár a templom az egyház tulajdonát képezi, minden jóérzésű magyar embernek érdeke, hogy ez az értékes építmény megfelelő állapotban legyen, hogy meg tudjuk mutatni a világnak, az érdeklődőknek, és így hagyjuk azt örökségül utódainknak. Köszönetét fejezte ki a rendezvény szervezőinek, és a mozgalom elindítását, és valamennyi támogatónak, hogy e nemes ügy mellé odaálltak, és aláírásukkal, adakozással támogatják a kitűzött célt, és törődnek a templom jövőjével.

Noha vasárnap napsütéses délután köszöntött ránk, a szél jelentősen rontotta a hőérzetünket, mégsem szegte ez kedvét sem a fellépőknek, sem a nagyszámú, lelkes közönségnek. Ahogy arra a felkonferáláskor Simonné-Cziráki Andrea is utalt, a fellépők mindegyike más-más műfajt képviselt, ám egy láthatatlan, de fontos szál mégis összeköti őket: valamennyiüknek van berhidai kötődése. Rács Richárd szintetizátor virtuóz és zeneszerző innen származik, édesapja ma is itt él. A Cseber Veder Táncműhely számos tagjai ugyancsak településünkön él. A Vadrózsa Citerazenekar Berhidán alakult meg 1989-ben, és bár mai tagjai Ősibe költöztek, ha meghívást kapnak, mindig szívesen szerepelnek szülővárosukban. A rendezvény sztárvendégét, Falusi Mariannt pedig – ahogy utalt is rá a színpadon — felmenői kötik Berhidához. – Itt volt mögöttem a nagypapám háza. Remélem, ma is Falusi-háznak hívjátok! – mondta lelkes közönségét köszöntve, s ahogy a koncertező publikum már megszokhatta tőle, ezúttal is sikerült a közönségét pillanatok alatt úgy magával ragadnia, hogy egyből megfeledkeztek a didergésről, és lelkesen énekelték vele együtt a régi kedvenc slágerek refrénjét. Már csak ezért is, a remek hangulatért és a jó közösségért is érdemes volt erre a rendezvényre szánni ezt a délutánt.

Az aláírások gyarapodása, és a bezsebelt elismerések, amelyekkel a rendezvény után megkeresték, vagy azokat a közösségi oldalon megfogalmazták a helyiek, talán az elszánt szervezőket, és nem utolsó sorban a fellépőket, a támogatókat és az önkéntes segítőket is kárpótolta áldozatos munkájukért. Ahogyan Böjte Csaba mondta: „Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan állnak mellé.”

Mert mindez nélkülük, a sok jó ember nélkül nem jöhetett volna létre:
Simon Gyula, Simonné Cziráki Andrea és családjuk, a Bujtor gyűrű, Medgyaszay, Teatrum-díjas színpadmester Cziráki Miklós, Westrock (plakátnyomtatás), Maxim Erzsébet (Baba), Szőlősi Attila és Keresztes Judit (a fellépők megvendégelését biztosították), Kala Virágboltnak (a gyönyörű csokrokat készítette), Viki ABC hozzájárulása, valamint Berhida Város Önkormányzata, Pergő Margit polgármester, Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár, Magyar László (hangosítás), TESZ dolgozói (a helyszín berendezése). Városi Polgárőr Egyesület (a helyszín biztosítása), az önkéntes plakátragasztók, és nem utolsó sorban a fellépők: Rács Richárd, Cseber Veder Táncműhely, Vadrózsa Citerazenekar, Falusi Mariann – nélkül. Köszönjük mindenkinek a kellemes délutánt!

Kövess: