Szűkül az önkormányzat mozgástere
Mint minden esztendő elején, az önkormányzatok képviselő-testületeinek egyik legsürgetőbb és legfontosabb feladata megalkotni az adott évre vonatkozó költségvetési rendeletet, amely biztosítja a település működését, valamint előirányozza a szükséges felújításokat és beruházásokat. Berhidán február 29-én tűzte napirendre és döntött a 2024. évi költségvetési rendelet elfogadásáról a városvezetés.
Idén tovább szigorodott az ide vonatkozó jogszabály, eszerint az az önkormányzat, amely március 15-ig nem tesz eleget törvényes kötelezettségének, és nem rendelkezik az adott évre vonatkozó, érvényes költségvetéssel, vagy veszteséggel tervezi meg a büdzséjét, oda kormányhivatali gondnokot jelölnek ki, aki szigorúan felügyeli a település gazdálkodását. Ez azt jelenti, hogy a helyi vezetés a továbbiakban elveszíti a döntési jogát. Városunk ezt idén biztosan elkerüli, mert az önkormányzat kilenctagú képviselő-testületének többsége támogatta beterjesztett idei költségvetést, amely igaz szerény, de kiegyensúlyozott gazdálkodást biztosít a városnak, így nem lesz szükség csődbiztosra.
A városvezetése tehát minősített többséggel – öt fő — elfogadta a benyújtott 2024. évi költségvetési tervet, és megalkotta a költségvetési rendeletét. Városunk testülete kilenc tagú, és mindannyian részt vettek a február 29-én megtartott ülésen, amelynek 15 napirendi pontjából az idei költségvetésről szóló rendeletalkotás volt a legfontosabb döntések egyike. A beterjesztett költségvetést Fülöp Attila, Turcsányi Istvánné, Gerőfi Roland, Nyírő István képviselők, valamint Pergő Margit polgármester támogatta, négyen viszont nemmel szavaztak, köztük Héninger László, Szőllösi Attila, Punk József és Punk János. Elutasító állásfoglalásukat nem indokolták meg, de mivel a testület többsége elfogadta, a 2024. évi költségvetési rendelet megszületett, amely idén is biztosítja a város kiegyensúlyozott gazdálkodását és az intézményeinek működtetését.
Településünk költségvetése főbb számokban
A költségvetés összeállítása során több prioritást határoztak meg. Elsődleges szempont volt, hogy a város és az önkormányzati intézmények működése egész évben biztosított legyen. A helyi, kötelező feladatokat ellátó intézmények finanszírozása alapvetően két forrásból áll, egyik az ellátási feladathoz kapcsolódó állami támogatás, a másik az a forrás, amit az önkormányzat a saját pénzéből hozzátesz (Fontos, hogy erre a kiegészítésre is mindenképpen szükség van!) Utóbbi finanszírozása a következőképpen alakul Berhidán:
A Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde működését az önkormányzat 4,5 százalékos hozzájárulással biztosítja, a Süni Napköziotthonos Óvoda költségvetését pedig 9,8 százalékos támogatással egészíti ki. A Családsegítő Szolgálat működési költségeit 75,1 százalékos forrással egészíti ki, míg a művelődési ház éves költségvetésének 78 százalékát biztosítja saját forrásból a város. A Település Ellátó és Szolgáltató Szervezet (TESZ) működési költségeit 63,4 százalékkal támogatja, valamint a Vilonyával közös hivatal működtetésének költségeihez is mintegy 51,7 százalékban járul hozzá önkormányzatunk.
Számokban kifejezve, a felsorolt, egyébként kötelező feladatok ellátáshoz az önkormányzat éves szinten összesen 680 millió forint állami támogatást kap, de ehhez az összeghez idén még 500 millió forint saját forrást tesz hozzá annak érdekében, hogy ezek az intézmények zavartalanul, a lakosság megelégedésére működjenek.
Beruházások, egészségügy
A költségvetés elkészítésekor fontos szempont volt még, hogy a folyamatban lévő munkálatokkal is haladjanak, és azok határidőre elkészüljenek. A felújítási és beruházási feladatok közül jelenleg kettő zajlik, és mindkettő pályázati pénz felhasználásával történik. Ezek egyike a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár 380 millió forint Európai Uniós forrásból megvalósuló, épületenergetikai felújítása, amely az év elején kezdődött, és nyár végéig elkészül. A másik a pumpapályák és szabadtéri eszközök telepítése két településrészen, amelyre 57 millió forint áll rendelkezésre a LEADER Egyesület pályázatán elnyert támogatásból.
Emellett az önkormányzat önként vállalt feladataként, továbbra is támogatni kívánja a helyben biztosított labormintavételt. Akinek volt már erre szüksége, megtapasztalhatta, hogy ez a szolgáltatás a mai egészségügyi helyzetben óriási előnyt jelent a berhidaiaknak. Ennek hiányában ugyanis ezt a szolgáltatást a várpalotai laboratóriumban csak több napos, sok esetben több hetes előjegyzéssel lehet igénybe venni. A berhidai lakcímkártyával rendelkezők viszont a beutalóval a helyi orvosi rendelőkben, időpontkérés nélkül, ingyenesen jelentkezhetnek a mintavételre, mert a többletköltségeit az önkormányzat finanszírozza.
Mint ismert, a munkaegészségügyi vizsgálat ettől az évtől már nem kötelező, de az önkormányzat ragaszkodik hozzá, hogy minden dolgozója munkaegészségügyi vizsgálaton vegyen részt. Az általa foglalkoztatottak tervezett létszáma 140 fő, ebből 66 fő a közfoglalkoztatásban vesz részt, a többi állandó munkatársai az intézményeinek.
Ehhez hasonló bringapályákat alakítanak ki Berhidán is, és pár hónap múlva már birtokba veheti az ifjúság
Bérrendezések
Az idei költségvetés tervezésénél kiemelt figyelmet fordítottak még a törvényben előírt bérfejlesztésekre. A foglalkoztatottak jövedelmei különböző mértékben vannak meghatározva, számos esetben az alapbért a törvényben meghatározott pótlékok egészítik ki. Mások bérkiegészítéséhez az önkormányzat biztosítja a forrást. Ezeket ebben az évben úgy rendezték, illetve egyszerűsítették, hogy mindenkinek legalább az infláció mértékével növekedjen a jövedelme. Ugyanakkor egységes cafeteria rendszert állapítottak meg, ami szerint mindenki egységes összeget kaphat úgy, hogy akik számára nincsenek megállapítva pótlékok, az önkormányzat biztosít számukra a cafeteriát. Ennek megfelelően, bérfejlesztésekre ebben az évben 62 millió forintot, járulékfizetésekre 11 millió forintot kell fordítani, így összességében 73 millió forinttal növekszik az önkormányzat bérfejlesztésre fordított költsége. Egyébként, a bérekre és járulékokra kifizetett összeg éves szinten eléri a 900 millió forintot. Az említett 73 millió forint többlet bérköltségéhez az állam 61 millió forinttal járul hozzá, a további 12 milliót az önkormányzat teszi hozzá.
Miből fizet az önkormányzat? Természetesen az adóbevételeiből
A gépjárműadót már bekebelezte az állam, így helyben csak két adónem kerül az önkormányzathoz: az általa kivetett építményadó és az iparűzési adó. Utóbbi százalékosan számolva a következőképpen alakul:
14 százaléka külső, nagy cégek részéről érkezik, 4 százaléka Berhidáról, míg 82 százalékát a peremarton-gyártelepi ipari parkban működő cégek, vállalkozások fizetik be. Berhida összes helyi adóbevétele 440 millió forint. Fontos adat viszont, hogy az iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatokra az állam úgynevezett szolidaritási adókötelezettséget ír elő, amelynek mértékét is a kormány szabja meg, és ez a befizetési kötelezettség évről-évre jelentősen emelkedik. Berhidára 2021-ben még 18 millió forint szolidarítási adót vetettek ki, de 2022-ben már 31 millióra, majd ez tavaly már 38 millióra nőtt, idén pedig ez az összeg már 93 millióra duzzadt!
Mindent összevetve, a működési költségek biztosítása és az adókötelezettségek teljesítése után, városunknak folyamatosan szűkül a mozgástere, egyre kevesebb saját forrása marad felújításra, beruházásra. Ebben az évben mindösszesen 60 millió forintot fordíthat erre a célra. Hogy ez mennyire elenyésző összeg, azt a februári ülésen egy következő napirendi pont is hűen tükrözte, amelyben a Petőfi művelődési ház vizesblokkja felújítási tervezésére kiírt pályázatról döntöttek a képviselők. A tervezési pályázatot eredménytelennek nyilvánították, mert a feladat elvégzésére a legkedvezőbb árajánlat is meghaladta 13 millió forintot, és úgy határoztak, újabb pályázatot írnak.