Berhidán új helyszínen ünnepeltük augusztus 20-át
A múltba révedezés és az ismert történelmi tények felsorolása helyett azon kell inkább gondolkodnunk, hogy megértettük-e az üzeneteket, amelyeket elődeink, őseink hagytak ránk. Tanultunk-e, fejlődtünk-e annak érdekében, hogy közösségeinket gondolatainkkal, cselekedeteinkkel gazdagítsuk? Teremtettünk-e olyan értéket, melyet mi is büszkén adhatunk át az utánunk jövő generációknak – emelte ki e kérdéseket ünnepi beszédéde kezdetén Kontics Mónika a berhidai Szent István napi ünnepségen, amit idén új, kellemesebb helyszínen, a Szent Kereszt-templom mögötti téren tartottak meg.
Az államalapítás emléknapja a Szent László katolikus templomban bemutatott szentmisével kezdődött, majd innen indult el a hagyományos aratófelvonulás, amelynek résztvevői a Szent Kereszt-templom teréhez érkeztek, és a Himnusz elhangzásával kezdetét vette a Szent István napi városi rendezvény.
Kósa Zsolt musical színész fellépésével indult az ünnepi program, és a művész pillanatok alatt emelkedett hangulatot varázsolt a Hét vezér és az István, a király rockoperából előadott dalokkal, valamint a Kormorán megzenésítette Himnusz részletével. A magával ragadó műsor remek bevezetője volt a beszédben elhangzó ünnepi gondolatoknak.
Augusztus 20-ka alkalmából Kontics Mónika, a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület munkaszervezet vezetője mondott ünnepi beszédet. Méltatta Szent István államalapító királyunkat, a keresztény értékrendre támaszkodó államalapítást, ugyanakkor hangsúlyozta: bár az emlékezés és a múlt tisztelete fontos, de sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy megértettük-e az üzeneteket, amelyeket elődeink, őseink hagytak ránk? Mint mondta, mostanában sokat foglalkozott István király Imre herceghez írt intelmeivel. mert azokban rejlik a mi múltunk, amely rávilágít arra a keresztény értékrendre, amit az uralkodó jelöl ki a maga, országa és utódai számára. Ezek több mint ezer év távlatából is aktuálisak, mert nem csak egy magyar uralkodó — de mai kontextusba helyezve — egy kiemelkedő, európai értékeket képviselő vezető gondolatai.
István azt tanította, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Látta az ifjak és a bölcsek erényeit, erejét, lehetőségeit és korlátait. Abban hitt, hogy mindenkinek szerepet, feladatot kell adni a közös munkában. Kiállt az idegenek befogadása mellett. Azt is vallotta, hogy a kegyesség és irgalmasság az uralkodás alapja, mert, ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni!
„Kegyesség, irgalmasság, türelem, mértékletesség, igazságosság, szelídség, szemérmesség, békesség, alázat, becsületesség, tisztesség”
— ezekben az értékekben látta István azt az egy járható utat, ami a háborúskodástól, a szenvedéstől megvédi az országot és a fiát is.
Napjainkhoz kanyarodva, Kontics Mónika kiemelte: „Szüleimnek még csak álom volt, az én generációmnak egy nagy lehetőség, a gyermekeinknek pedig már kötelessége, hogy magyarságukat megőrizve, nyitott szívű, elfogadó, európai értékeket valló világpolgárok legyenek. Magyarságom, európaiságom büszkeséggel tölt el, és néha kicsit kiváltságosnak is érzem magam, hogy mindezt meg is élhetem: utazhatok, nemzetközi projektekben vehetek részt, és közben képes vagyok az istváni értékrend alapján magyarként élni, a magyarság érdekei képviselni. Dühít, és felháborít, ha mindezt valaki ki akarja sajátítani magának, mivel a kiváltságot könnyű fölényeséggé változtatni, ami nagyon távol áll az államalapításunk eszméjétől” – tette hozzá.
Kontics Mónika hangsúlyozta: napjainkban is sorsfordító időket élünk, amikor mindenkinek tudnia kellene a helyét, a szerepét, e nemzetválság megoldásában. Ehhez fel kellene lapozni Szent István intelmeit, ami ma egyszerűen és mindenki számára elérhető – mondta, majd így folytatta: Túlétünk egy világjárványt, és az ajtókat újra kinyitottuk, így hát itt az idő, hogy kilépjünk rajta! Kezdjünk el ismét beszélgetni eszmét cserélni, vitázni, tanulni, művelődni, hagyni hatni ránk a világot! Elismerni a tudást, kritikai szemlélettel — és nem kritizálva — gondolkodni, beszélni és létezni. Vissza kell térni a helyi közösségeinkbe! Helyi szinten kell elsősorban megfogalmazni az igényeinket, céljainkat és azokon kitartóan együtt kell dolgozni” – fogalmazott beszéde végén.
Az ünnepi gondolatokat a Berhidai Népdalkörök aratódalai követték, majd a Berhida Táncegyüttes műsorában gyönyörködhettek a jelenlévők.
Augusztus 20-ka az új kenyér ünnepe is, így a nemrég learatott búzából sütött, friss kenyér megszentelésével és kiosztásával zárult az ünnepség. Simon László, Berhida plébániai kormányzója áldást mondott a nemzeti szalaggal átkötött, új búzából sütött kenyérre, majd azt Pergő Margit polgármester asszony megszegte, és a Berhida Táncegyüttes tagjainak segítségével kiosztotta az ünnepség fellépőinek és közönségének.
