Simon Gyula beadványokat fogalmaz, aláírásokat gyűjt
A helyiek csak Kistemplomnak nevezik, és nap mint nap elmennek az ódon falaival és a folyton málladozó vakolatával mostanság nem túl impozáns látványt nyújtó, többszázéves egyházi létesítmény mellett úgy, hogy talán nincsenek is tisztában a jelentőségével, történelmi örökségünk valódi értékével. Most mégis reflektorfénybe került, mert – civil kezdeményezésre – petíció indult a berhidai Szent Kereszt-templom megóvásáért.
-Pár hete épp a közelében fotóztam, amikor cseréptörésre és azok lezuhanásának hangjára lettem figyelmes. Akkor vettem észre, hogy az erős szelek és viharok jelentős kárt tettek a tetőszerkezetlében. Kikezdték a sérült cserepeit, és emiatt azok elkezdtek a magasból lehullani. Mivel így egyre nagyobb rés keletkezett a tetőn, újabb cserepekbe kap bele a szél, és mind nagyobb felület rongálódik meg a templom tetején – magyarázta lapunknak Simon Gyula, aki szerint baleset-, sőt akár életveszélyes is lehet a törmelékhullás, mert sokan gyanútlanul megállnak a középkori templom mellett, körbejárják, fényképezik, nem is sejtve, hogy bármikor újabb törött cserepek zuhanhatnak le a magasból. Ugyanakkor a tetőszerkezet károsodása beázást is okoz, ami tovább rontja, az egyébként sem túl jó állapotban lévő épület belső falait is.
Jókora darab cserepek zuhantak le a tetőről
Simon Gyula nem hagyta annyiban a történteket.
-Mivel régóta foglalkozom településünk múltjával, a Szent Kereszt-templom történetét és sorsát is figyelemmel követem, ezért úgy éreztem, tennem kell valamit, amivel elejét lehet venni az épület további pusztulásának – nyilatkozta lapunknak. A templom ugyan a katolikus egyházhoz tartozik, de a korára, történelmi értékére tekintettel, már régóta országos műemlékvédelem alatt áll, így elsőként az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságnak küldte a petícióját, jelezve, hogy a templom állagának megóvása érdekében aláírásgyűjtést is kezdeményez. Gyula egyébként egy népszerű, helyi közösségi csoportot üzemeltet, amelyen helytörténeti kutatásait teszi közzé, itt jelentette meg a felhívását is a petíció aláírásgyűjtésére, amelyben többek között ezt írta:
„Berhidán XIII-XIV. században épült a Szent Kereszt-templom.
Állagmegóvása miatt petíciót indítottunk!
Településünk gyöngyszeme, de Európában is egyedülálló ez a középkori templom, rajta kívül még csak egy maradt fenn a kontinensen. Érdekes és jelentős művészettörténeti, építészeti jelentőségű az épület, különösen szokatlan kő tetőszerkezetével hívja fel magára a figyelmet. Hatvan éve, 1963-64-ben foglalkoztak vele utoljára, azóta szinte sorsára van hagyva. A rendelkezésre álló adatok szerint ez volt a második restaurálása a hazánkban egyetlen ilyen jellegű templomnak, mert 1882-ben is fontosnak tartották az itt élők, hogy ne hagyják pusztulni az őseink hagyatékát!
Sajnos az épület romlása napjainkban felgyorsult, de hiába kérünk segítséget süket fülekre találunk. Bejelentést tettünk a minisztériumnál, illetve a Veszprémi Érsekségnél is, de nem kaptunk választ. Tudomásom szerint az érsekségen megvannak a restaurálási tervek, de forráshiány miatt máig nem valósult meg a felújítása. Jelenleg a torony értékes cserepei hullanak a nagy tetőbe, majd azt is megrongálva hullanak alá, ami élet- és balesetveszélyes! Berhida város szerényen meghúzódó, gótikus templomának sürgős segítségre van szüksége!” – fogalmazott.
Mint megtudtuk, a Status Quo Behidán közösségi oldalon közzétett felhívását követően mégis megérkezett a minisztérium válasza, amelyben forráshiányra hivatkoznak, de – amennyiben sikerülne anyagi támogatást szerezni hozzá — nem zárkóznak el a javítás engedélyezésétől – derült ki a válaszlevélből. A cserepek pótlását és a tető javítását ugyanis csak szigorú műemlékvédelmi felügyelet mellett lehet elvégeztetni.
Simon Gyula egyelőre folytatja az aláírásgyűjtést, és bízik abban, hogy sok emberhez eljut a segélykiáltás, de leginkább abban reménykedik, hogy nem csak neki szívügye az értékes műemlék megóvása és fennmaradása, hiszen a templom nemcsak városunk, hanem az ország számára is jelentős értéket képvisel, és ha már többszáz évet sikerült túlélnie, talán most is találnak forrást a további megőrzésére, ha nem is a teljes felújítására! Annál is inkább, mert nem milliárdos, vagy százmilliós összegről lehet szó.