/

Nemcsak a neve, de a szíve-lelke és minden gondolata huszári volt

9 perc olvasás

Megtartották a II. Berenhidai Huszár Péter napot a lovaspályán

A múltunk ismerete a jövőnkre tekintve is fontos, a mondás úgy tartja: akinek nincs múltja, annak nem lesz jövője sem. Törekednünk kell részleteiben is a történelmünk sokszínűségének, elfeledett kiemelkedő helyi események és személyek bemutatására. Ehhez kapcsolódik a mai rendezvényünk is – hangsúlyozta Varga Károlyné Amália, a Kapu a Holnapra Egyesület elnöke a II. Berendhidai Huszár Péter napot megnyitva.

A ránk köszöntő, egész hetes májusi csapadék dacára, szombaton mégis kegyesek voltak az égiek, mert bár már napok óta kitartóan esett az eső, a szombatot mégis megúsztuk szárazon! Igaz, a melegebb öltözéket így sem mellőzhettük, de ez már nem volt akadálya a szabadtéri programoknak. A Kapu a Holnapra Egyesület és a Berhidai Lovasok SE idén másodszor rendezte meg a Dankó utcai lovaspályán a Berenhidai Huszár Péter emlékére szervezett, egész napos hagyományőrző programját, amelyen már a délelőtti órákban tábort vertek a „török és magyar csapatok”, majd portyáztak egy kicsit a településen, aztán az ősi hagyományőrzők korabeli csatajelenetekkel, hangos ágyú- és puskalövésekkel, valamint íjászversennyel idézték meg a sokszáz évvel ezelőtti történelmi múltat.

-Egyesületünk megalakulásakor — más célok mellett — a kulturális, szellemi, történelmi és épített örökségünk védelme és ápolása területén is megfogalmaztuk elképzeléseinket. Annál is inkább, mert az volt a benyomásunk, mintha az itt élő emberek azt gondolnák, Berhida történelme csak az 1900-as évekkel kezdődött volna! Megkérdőjelezhetetlen Lakath János végrendelete és árvaháza, vagy az Ipari robbanóanyaggyár létesülése, de ne felejtődjék el azt sem, hogy a városunkat alkotó, három település történelme megközelíti az ezer évet! – emelte ki Varga Károlyné Amália, a szervezet elnöke, aki azt is megindokolta, miért emlékeznek egész napos rendezvénnyel a rettegett törökverőként elhíresült, Berenhidai Huszár Péterre:

-Nemcsak a neve, de a szíve-lelke és minden gondolata huszári volt. Örök példája és dicsősége ő a magyar könnyűlovasságnak, s egyike azoknak, akik a lovasság hírét messzeföldön elterjesztették. Sajnos, nem sokan ismerik nevét, vitézségét.  Huszár Pétert, bár településünkhöz kötődik, nem emlegetik a helyiek, és történeti munkáinkban is csak elvétve olvashatunk róla. Pedig egykoron három nemzet magasztalta őt: a magyar, a török, s a német is futva vitte a hírét mindenfelé. Az, hogy ez a név, amelytől egykoron is reszketett, s melyhez mocsok, vagy vereség sohasem tapadt, teljesen feledésben maradt, csak a nemtörődömségünket hirdeti. Pedig a múltunk ismerete a jövőnkre tekintve is fontos, hisz így szól a mondás: akinek nincs múltja, annak nem lesz jövője sem. Törekednünk kell részleteiben is a történelmünk sokszínűségének, elfeledett kiemelkedő helyi események és személyek bemutatására – szögezte e a szervezet vezetője.

Itt barátra lelt a török.

Az idei megemlékezést a Szent Kereszt templomban kezdték, ahol Simon László atya szentmisét tartott Berenhidai Huszár Péter tiszteletére. Az elfeledett magyar végvári vitéz halálának idei, 420-dik évfordulója alkalmából Nesó Sándor, a Népművészet Mestere díjas fafaragó kopjafát készített, felajánlva városunknak művészeti alkotását. A kopjafa legméltóbb helye a Szent Kereszt templom melletti tér, amely leginkább köthető a Huszár családhoz. Levéltári adatok is alátámasztják, hogy Berenhidal Huszár Péter öccsének lánya, Huszár Zsófia Radványi Istvánné végeztette el a templom átépítését 1605 és 1625 között, édesapja emlékének, a Szent Keresztnek ajánlva. A kopjafa állítására és ünnepélyes avatására későbbi alkalommal kerülhet sor, amely remek jelképe lesz Huszár Péter kultuszának az utókor számára.

Lovas kocsival portyázó „törökök”

A szervezők és a résztvevők minden tőlük telhetőt megtettek a rendezvény sikeréért, és hétvégi hűvös időben is sokan látogattak ki a hagyományőrző rendezvényre. Akik megtették, nem csalódtak, mert remek színpadi produkciókat élvezhettek és sok más érdekességnek, például török-magyar csatajelenetnek, korabeli ágyú- és puskalövéseknek is szem- és fültanúi lehettek. Kezdéskor még úgy tűnt, marad a szomorkás idő, de a késő délutáni órákban a nap is rámosolygott a középkori hangulatot idézőkre.
Felléptek: Vadrózsa Citerazenekar, Ady Iskola tanulói, Dance Action SE, PERSZE/PERESZKE Színjátszó Csoport, Kacabajka Folkműhely, Schvéder Levente, Stúber Györgyi, Csermák Zsolt és családja, Káplán György, Berhida Táncegyüttes, majd a programot a Land’s End zenekar zárta.

A Vadrózsa Citerazenekar nyitotta a színpadi műsort, majd az Ady Iskola diákjai folytatták a sort

A legkisebbeket is számos szórakoztató program várta: a Hétszínvirág és a Süni Óvoda pedagógusai csillámtetkóval és arcfestéssel lepték meg őket egyik sátorban, a Kacabajka Folkműhely kézműves foglalkozásokat kínált, de megleshették a bajnok kovácsokat lópatkolás és látvány kovácsolás közben, valamint a Baglyas-hegyi Tenyészet állatsimogatójánál nyuszival, kecskével és komondorral is barátkozhattak, és persze az ilyenkor elmaradhatatlan vattacukor, pattogatott kukorica meg csecsebecse és kézműves vásár is a kedvüket szolgálta. Ilyen sok jó mellett, fel sem tűnt senkinek, hogy a meleg napsütés ezúttal távol maradt.

Kövess: