Líra, a lélek hangszere
Különleges, versre és zongorára született „élet-keringővel” ünnepeltük idén, a fájdalmasan korán elhunyt költőóriásunk, József Attila születésnapját. A magyar költészet napján Antal Anita zongora és kamaraművész, valamint Dominek Anna Kazinczy-díjas színésznő a lelkünk húrjait is megpengették a kiválasztott költemények és zeneművek megszólaltatásával, hitelt adva az előadás címének: a „Líra, a lélek hangszere”. Nem sokkal előtte színes gyermekrajzokon is életre keltek költőink versei.
Költészet napi rajkiállítással és zenés irodalmi műsorral emlékeztünk meg városunkban április 11-éről, a magyar líra ünnepéről. A Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár ebből az alkalomból rajzpályázatot hirdetett az általános iskolásoknak, és a beérkezett munkákból impozáns kamarakiállítás nyílt ezen a napon a Petőfi művelődési házban. A gyerekek azt a feladatot kapták, hogy egy-egy vers által megfogalmazott gondolatokat, érzelmeket, képzelőerejükre támaszkodva, örökítsék meg rajzaikon. Sok szép alkotás született, amelyek őszintén vallottak arról, milyen üzenetet közvetített számukra, és miként érintette meg a lelküket az adott költemény.
A felnőtteket megszólító műsor címében is tükrözte: a „Líra, a lélek hangszere”, amelyben a zene és az irodalom szervesen egybefonódik. A zene érzelmek, hangulatok és gondolatok kifejezése hangszeren, hangszereken. A líra pedig, amellett, hogy egy írott irodalmi mű, jelentésében egy ókori görög húros hangszer neve is. Így pendítette meg a két művésznő – Antal Anita zongora és kamaraművész, valamint Dominek Anna Katinczy-díjas színésznő – a lélek húrjait a költemények és a zongora húrjainak megszólaltatásával.
Dancsó Valéria, a művelődési ház vezetője köszönti a résztvevőket
Produkciójuk alcíme érdekes, szokatlan szóösszetétel: „Élet-keringő versre és zongorára”. Utal a folyton megújuló életszeretetre Tóth Árpád, Mustos István, Reményik Sándor verseiben, amelyeket romantikus Chopin keringő és egy impresszionista Debussy darab fűzött egybe.
A magyar költészet napját ünnepelve csúcsosodott ki a harmadik rész a műsorban, amely Nagy László és Illyés Gyula versében az értő-érző befogadást tárta ki. Mélyítette mindezt a két zongorajáték: Bartók Béla: Tizenöt magyar parasztdal zeneművéből felcsendülő, Régi táncdalok részlete.
Az értő-érző vers- és zeneműválogatás így együtt, izgalmas megfigyelésre invitálta a közönséget: a zenei művek szépségének élvezete közben felfedezhetők a gondolatok, érzések váltakozásának zenei megformálása, a költeményekben pedig megfigyelhetők a zenét, a ritmust és a dallamot megformáló tempóváltások. A közönség vastapssal jutalmazta műsorukat, így ráadásként hangzott el Reményik Sándor: Akarom című verse, valamint a még hazafelé tartva is a fülünkben zengő Chopin: a-moll keringője.
Antal Anita a veszprémi Csermák Antal Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára. Növendékei kiváló eredményeket érnek el zeneművészeti versenyeken. Dominek Anna szombathelyi születésű színésznő, aki már gyermekkorában színész akart lenni, az előadói pálya vonzotta. Kezdetben csak verseket mondott, boldogan adta át közönségének azt az üzenetet, amit egy, két-három órás előadás megfogalmaz, mert szereti az esszenciális dolgokat, a sűrítést. Budapesti tanulmányait követően Székesfehérváron debütált, majd a veszprémi színházba szerződött. Egy vele készült interjúban így vallott magáról: „Eddigi feladataim azt mutatják, nem skatulyáztak be: játszottam gonosz királynőt, királykisasszonyt, öreg szolgálót, rossz lányt. Mindegyik szerep mást ad nekem és tőlem is mást kíván; ettől izgalmas, néha küzdelmes, mégis örömteli egy-egy alkotás.”
Az utóbbi években önálló irodalmi és zenei műsorokkal is jelen van országszerte. Szenvedélye a költészet és a zene.
Feledhetetlen élmény, öröm volt a két művésznő magával ragadó műsorával ünnepelni a magyar költészet napját.