Költő-óriásaink verseivel ünnepeltük a magyar kultúra napját
Lehet-e úgy verset elmondani, hogy minden gondolata, minden egyes szava a lelkünk legmélyére hatoljon, és – bár oly sokszor hallottuk már — a jól ismert verssorok új húrokat pengessenek meg a szívünkben? A Kurucz Ádám Konrád színész előadásában elhangzott, a XIX. és XX. századi, halhatatlan magyarságversek ezt a megrázó, magával ragadó érzést váltották ki a hallgatóságból a magyar kultúra tiszteletére megtartott, berhidai ünnepségen.
Január 22-e a magyar kultúra napja. Ezen a napon, 1823-ban — idén pontosan kétszáz évvel ezelőtt — véglegesítette Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Bár erről a jeles dátumról már 1989 óta megemlékezünk, a kerek évforduló tiszteletére, az Országgyűlés tavaly év végén hivatalos állami emléknapként, a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította. Ezek, az évfordulóval kapcsolatos ünnepségek alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évszázados hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, megőrizzük, felelevenítsük és továbbadjuk múltunkat idéző szellemi értékeinket, ezért ezen a napon országszerte kulturális és művészeti rendezvényeket tartottak.
Berhidán ezúttal Kurucz Ádám Konrád színművész, Latinovits-díjas versmondó „édes Hazám, fogadj szívedbe…” című, nagyszerű válogatásból született műsorának lehettünk szem- és fültanúi a Városháza dísztermében. A produkció előtt Pergő Margit polgármester köszöntötte a résztvevőket, megosztva gondolatait a jeles ünnepről.
Kiemelte, hogy a Himnusz évszázadokon át összetart bennünket, függetlenül attól, hogy mifélék vagyunk. Az évfordulókról megemlékezve, nekünk berhidaiaknak – mivel Petőfi nevét viselő művelődési házunk is van, nem szabad elfelednünk arról sem, hogy a nagy költőnk, Petőfi Sándor is épp 200 évvel ezelőtt született.
Szólt arról, hogy sok ezer ember számára a magyar kultúra napja leginkább a dolgos hétköznapot jelenti a népművelőknek és a művészeknek, hiszen elsősorban ők éltetik a magyar kultúrát, és ha kevés pénz van rá, akkor ők többet szakítanak ki önmagukból, mert máként nem működne. A kultúra oldaláról nézve nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek érzelmi, művészeti nevelése is lényeges szempont. Egy-egy színjátszókör, egy zenekar, énekkar, vagy tánccsoport érzelmi közössége nevelő hatással is bír, ettől boldogabbá, szabadabbá és kiegyensúlyozottabbá válnak, és már gyermekkorban kialakul bennük az igényesség, mert felismerik és keresik a minőséget, a minőségi előadásokat, zenét, irodalmat — a minőségi szórakozást. Ezért kiemelten fontos a művészeti nevelés. A kultúránknak magyarságtudatunkról, értékeinkről, az emberségünkről is kellene szólnia. Arról, hogy minket magyarokat, milyen nemzeti értékek, sajátosságok különböztetnek meg másoktól ebben a nagyvilágban — fogalmazott a polgármester, megemlítve, hogy mivel idén Veszprém nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, így az egész régióban, köztük Berhidán is számos kiemelkedő és értékes művészeti rendezvény részesei lehetünk majd az esztendő során.
Úgy, ahogyan ezúttal Kurucz Ádám Konrád is, költő-óriásaink hazafias és magyarság verseiből remekül összeállított produkciója során is nagyszerű élményben lehetett részünk a magyar kultúra napján. Miközben új ismeretekkel is gazdagodtunk, magukkal ragadtak, hatalmukba kerítettek minket az érzelmek. A Latinovits-díjas versmondó a magyar költészet nagyjainak, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Radnóti Miklós és József Attila csodálatos lírájából ragadta ki a nemzeti mivoltunkat és létünket, történelmi múltunkat, jelenünket és jövőnket leginkább átszövő és maghatározó költeményeket, amelyeknek sorai – bár a XIX, és XX. században születtek – örök érvényűek, napjainkban is elevenen hatnak, és megdobogtatják a szívet. A színművész a kiválasztott versek történelmi hátteréről is közölt tudnivalókat, és az előadásában elhangzott költemények frissen, új hangon szóltak, s olykor új értelmezést is felfedezhettünk a jól ismert, sokszor hallott költeményekben.