Meghitt ünneplés a berhidai Kistemplom terén
Ahogy számos településen, Berhidán is felragyogott a városi koszorún advent első gyertyája. A Szent Kereszt Kistemplom terén felállított Betlehemet és a hatalmas adventi koszorút a Kapu a Holnapra Egyesület tagjai készítették, és ők szerveztek, a II. Rákóczi Ferenc NNNy Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjainak közreműködésével, meghitt adventi programot, amelyen a gyertyagyújtást követően forralt borral, teával és sültgesztenyével vendégelték meg a résztvevőket.
Hosszú, nehéz időszakon vagyunk túl, és éppen kezdtünk volna fellélegezni a súlyos koronavírus járvány enyhülését követően, amikor újabb nehézségek zúdultak a nyakunkba: egekbe emelkedő energiaárak, és a szinte megállíthatatlan infláció miatti drágulások keserítik meg mindennapjainkat. Most a jövőnkért, megélhetésünkért is aggódunk sokan, s így köszöntött ránk idén az egyik legnagyobb ünnepünk, a karácsonyra felkészítő időszak, az adventé, amely a várakozás, a Megváltó eljövetelének bizonyságát mutatja. A reménységre, a bizakodásra és a jövőbe vetett hit erejére márpedig, mindenkinek szüksége van, talán jobban, mint eddig bármikor! És mindannyiunknak szükségünk van kisebb-nagyobb közösségre, amelyben örömünket leljük. Advent négy vasárnapján a legnagyobb ünnepre, a Megváltó világba érkezésére készülünk fel. Mindegyiken meggyújtunk, mindig eggyel több gyertyát, s mire az utolsó is felragyog, több lesz a fény, és szívünk megtelik örömmel, mert a december 24-i szenteste, Jézus világba érkezését jelképezi.
Berhidán a Kapu a Holnapra Egyesület idén második alkalommal szervezte meg az első adventi gyertyagyújtás meghitt városi ünnepségét, amelyre ezúttal is sokan ellátogattak. A szervezet tagjai a Szent Kereszt Kistemplom mellett elkészítették a Jézus megszületését jelképező Betlehemet, a térre pedig egy hatalmas, fenyőágakból összeállított, szépen kidíszített adventi koszorút helyeztek el, amelyen — az ünnepi műsort követően — meggyújtották advent első gyertyáját. A rendezvényt a II. Rákóczi Ferenc Iskola diákjainak fellépése tette bensőségessé, akik felkészítő tanáruk, Füredi Istvánné vezetésével karácsonyi dalokat énekeltek. A gyertyagyújtást követően pedig egy pohár forró csoki és tea, vagy a felnőttek egy-egy pohár forralt bor mellett, még maradhattak, és élvezhették a barátaik, ismerőseik, vagy jó szomszédjaik társaságát, hiszen mindenki igényli az odafordulást, a jóízű beszélgetést, a közösséget, amire napjainkban, sajnos egyre kevesebb időt szánunk.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, jelentése pedig: „az Úr eljövetele”. A keresztény vallás szerint pontosan meghatározott napon kezdődik és négy hétig tart, magában foglalva négy vasárnapot. Mindig Szent András napjához — ami november 30-án van — a legközelebbi vasárnapon veszi kezdetét és december 25-ig tart. Az adventi időszak pontosan december 24-én ér véget, napnyugta után. De mit is ünneplünk adventkor? Az advent az Úr megérkezésére való felkészülés időszaka, amikor a hívők újra átélik az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést, amelyet ez az esemény előkészít.
Ha a gyertyákkal a hitbéli hagyományoknak szeretnénk megfelelni, akkor a koszorúra három lila és egy rózsaszín gyertyát tegyünk. A lila szín a várakozást és a bűnbánatot fejezi ki. A Gaudete vasárnapon meggyújtott gyertya pedig rózsaszín, ami az örömöt, a Megváltó világba érkezését jelképezi.
