A tervezett szeptemberi képviselő-testületi tanácskozást megelőző héten rendkívüli ülést is tartott a városvezetés, amelyen elsősorban a víziközmű vagyon berhidai önkormányzati tulajdonrészének sorsáról kellett állást foglalni. Ezen kívül tárgyaltak még a Bakonykarszt gördülő fejlesztési tervéről és az épülő bölcsőde víz- és csatornarendszerhez történő csatlakozásáról, valamint egy, a tájház felújítását célzó pályázat benyújtásáról. is.
Mint arról az országos híradásokból értesülhettünk, a csőd szélére kerültek az önkormányzati tulajdonú víz- és csatorna szolgáltatók. Nem a rossz gazdálkodás, hanem az egekbe emelkedő energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója sodorta kritikus helyzetbe, főként a vidéki vizközmű-szolgáltatókat. Többek között városunk szolgáltatója — amelyben Berhida is rendelkezik tulajdonrésszel — a Bakonykarszt Zrt. is ebbe a nehéz helyzetbe került. A rendkívüli testületi ülésen Pergő Margit polgármester kifejtette: 2012-ben az állam rögzítette és országosan egységesítette a víz- és csatorna szolgáltatás díját, így az önkormányzat elveszítette a jogosultságát, hogy a díjakról közvetlenül a szolgáltatóval kössön megállapodást. Ugyanakkor – ezt nagyon sokan nem tudják – a szolgáltató a csővezetékek méteréért 76 forint plusz adót is fizetett az államnak, amit idén már 120 forintra emeltek. A víziközmű szolgáltatók kiadásait tovább tetézte, hogy a 2021-ben még 28 forintba kerülő villanyáramért idén már 83 forintot számolnak fel kWh-ként, amit 2023-ban még ennél is drágábban, piaci áron kell megvásárolniuk. Mindez odáig vezetett, hogy — ahogyan hozzá hasonlóan nagyon sok szolgáltató — a Bakonykarszt is felélte a vagyonát, így idén mintegy 400 millió veszteséget görget maga előtt, ami a következő évben akár a duplájára is emelkedhet.
Kérdés, miért csak az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltatók kerültek ilyen roppant nehéz helyzetbe? Ennek nem a rossz gazdálkodás az oka, hanem az, hogy a kormány az állami cégeinek tőkepótlást biztosított, miközben az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és az önkormányzatok, mint tulajdonosok, semmilyen támogatást nem kaptak a költségeik enyhítésére. Ráadásul, a jövőben is magukra maradnak, mert csak azok a cégek fognak támogatásban részesülni, ahol az önkormányzatok ingyen átadják a tulajdonukat a magyar állam számára.
A képviselő-testületnek a szeptember 20-án megtartott rendkívüli ülésén abban kellett állást foglalnia, mi legyen a Bakonykarsztban lévő önkormányzati vagyonnal és tulajdonosi részvényeivel? A polgármester kiemelte: a Nemzeti Közmű Zrt. honlapján található, erre vonatkozó szerződési javaslatok egyelőre kiforratlanok, rengeteg fontos kérdést hagynak válasz nélkül. így az önkormányzat nem vállalhatja fel, hogy felelősségteljesen döntsön tulajdona sorsáról. Például, az sem tisztázott, hogy a víziközmű vagyon ingyenes átruházásával miért nem venné át az állam a részvényesi tulajdont is, azt ugyanis kizárták. Márpedig, ha az állam nem adna megfelelő támogatást a szolgáltatás működtetéséhez, és amennyiben az önkormányzat részvényes maradna a víziközműben, a tulajdoni hányadának megfelelően, kötelessége lenne forrást biztosítani a szolgáltatás működtetésére. Ez az összeg pedig egyelőre felbecsülhetetlen mértékű.
Ebben a tárgyban Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testülete három határozati javaslat közül kísérelte meg a város számára legkedvezőbbet választani. Egyik javaslat, hogy átadják az államnak a víziközmű tulajdonrészt a részvényekkel együtt. A másik: kifejezik a szándékukat, hogy átadják a vagyonrészt, azaz továbbra is nyitottak rá, hogy részt vegyenek az állami integrációs programban, amennyiben teljeskörűen megismerik a csatlakozás valamennyi feltételét, és a szerződés részleteit, vagy a harmadik lehetőség: nem adják át, megtartják a íz önkormányzat vagyoni és tulajdonrészét. A képviselők egyhangúan a második javaslat mellett voksoltak, így a végső döntést akkor hozzák meg a víziközmű vagyon átadásáról, ha a megismert szerződés összes feltételével egyet tudnak érteni.
Ide tartozik még, hogy Berhida azonos víziközmű hálózattal rendelkezik Csajággal, Küngössel és Papkeszivel, így amennyiben a városvezetés a víziközmű átadása mellett dönt, abba mind a négy településnek is bele kell egyeznie.
A rendkívüli tanácskozáson a képviselők támogatták, hogy az épülő bölcsőde víz- és csatorna vezetékét a Rezeda utca sarkánál újonnan kialakított csomópontra kössék be, mert az építkezés során kiderült a régi vezetékek helye nem felelt meg az előírásoknak.
Az ülés utolsó napirendi pontja a tájházzal volt kapcsolatos. A testület egyhangúan támogatta, hogy a tájház szükséges funkcionális felújításához pályázatot nyújtsanak be a tervek elkészítéséhez, amelyekkel a továbbiakban pályázati forrást nyerhetnek a kivitelezésre.