Október 1-je az idősek világnapja
Bár nem telt meg zsúfolásig a Petőfi művelődési ház színházterme, de azok a nyugdíjasok, akik elfogadták a szeptember 30-i ünneplésre szóló szívélyes meghívást, jó hangulatban töltötték el együtt a kora estét. Leblanc Győző színész, operaénekes közkedvelt dalokból és jól ismert operettslágerekből összeállított műsora, ezúttal a berhidai szépkorúakhoz szólt, köszöntve őket az idősek világnapja alkalmából.
A program során Leblanc Győző elárulta: ahogyan az idősebb nemzedékből sokan, még ő is a „Jó ebédhez szól a nóta” című rádióműsoron nőtt fel. Amikor a nagyszüleinél töltötte a hétvégét, a szép magyarnóták és melódiák sajátos, ünnepi hangulatot kölcsönöztek a vasárnapi étkezéseknek. A halhatatlan, kiváló zeneszerzőink nagyszerű alkotásai olyan mély nyomot hagytak a lelkében, ami máig megmaradt, és a magyar zenei értékekhez való ragaszkodást szeretné másoknak is átadni. Fontos, hogy ezek az örökérvényű, szívhez szóló magyarnóták ne merüljenek feledésbe, ezért arra biztatta a publikumot, hogy unokáik társaságában is gyakran hallgassák azokat, hiszen a Dankó Rádióban naponta felcsendülnek, és talán a mai fiatalokkal is sikerül megkedveltetni a kiváló magyar szerzők dalait.

A népszerű operaénekes műsorát nemcsak tapssal fogadták a szépkorúak, hanem néhány ismert dallal sikerült meg is énekeltetni a közönséget, hiszen ifjúkoruk szép emlékeit idézték fel a kedvenc melódiák és a szívesen hallgatott operettslágerek.
A jó hangulatú műsor előtt Pergő Margit polgármester is köszöntötte városunk időseit, aki a legutóbbi, egy évtizeddel ezelőtti népszámlálási adatokra támaszkodva kiemelte: Magyarországon minden ötödik ember idősnek számít, azaz már betöltötte a 60. életévét. Közülük Budapesten, illetve a kisebb településeken élnek legtöbben, és zömük, 61 százalékuk nő. Napjainkra azonban jelentősen csökkent a többgenerációs családok száma, így az idős emberek többsége egyedül, vagy idős hozzátartozójával él együtt. A legújabb adatokról az idén, épp október 1-én induló népszámlálás összesítése után értesülhetünk.
Pergő Margit kiemelt feladatként említette az idősekre való fokozott odafigyelést. Mint mondta, az ENSZ, a magyar egészségügy és számos polgári szervezet az idősek egészségének és jólétének javítására ösztönzi mind magukat az időseket, mind a társadalom többi tagját. Időskorban, sajnos szembe kell nézni azzal, hogy csökken a testi erő, a munkabíró képesség, és bizony gyengül az ellenállóképesség is, így gyakoribbak a megbetegedések. Nem könnyű elfogadni ezeket a változásokat. A fokozatosan kialakuló élethelyzet minden idős embert gondba ejt és megráz, hiszen felhívja a figyelmet az emberi lét korlátaira.
A történelem során elismert volt az idősek nevelő szerepe, amely a fiatalok számára is kiutat jelenthet. A fiatalok és idősek együtt, egymásért talán még ebben a mai, zivataros világban is megvalósítható! Napjainkban ugyanis, amíg a szülők dolgoznak, gyakran a nyugdíjas nagyszülők vigyáznak az unokákra. Eközben egyfajta cinkosság is kialakul köztük, ami mélyebb nevelő hatással bír, mert nem valamiféle szabályokat állítanak fel, csupán az élettapasztalatukat igyekeznek megosztani a legifjabb nemzedékkel. A nemzedékek egymás közötti kapcsolatának ma is jelentős szerepe van a családban, ezért érdemes több időt eltölteni egymás társaságában! – mutatott rá a beszédében a polgármester. — Teret és időt kell adni az időseknek, hogy meséljenek régi szokásaikról, hagyományaikról, és megosszák személyes történeteiket, átadva ezáltal nemcsak a családi, hanem a nemzeti kulturális örökségünk értékeit is. A fiatalok az idősek társaságában fedezhetik fel gyökereik gazdagságát, általuk tanulják meg az életüket megszervezni, és általuk lesznek képesek a valódi értékeket is felfedezni.

A mögöttünk hagyott és az előttünk álló kihívásokat érintve kifejtette: Két évig a járvány jelentette számunkra a próbatételt, napjainkban pedig az energiaválság, az elszabadult megélhetési költségek és a szomszédban dúló háború kelt bennünk bizonytalanságot a jövőt illetően, és ezek mindenkire egyaránt kihatnak, ezért különösen fontos, hogy az idősek megtartsák, és átadják higgadt élettapasztalataikat, és elővegyék bölcsességüket. Végül a német költő, Geothe szavait idézte: „Nem öreggé válni, hanem az öregséget hordozni művészet”.
„Kívánom, hogy a szépkorúak hordozzák idős korukat erőben, egészségben, a Goethe szerinti művészettel, hozzátartozóik és a környezetük legnagyobb örömére!”
zárta szavait az idősek világnapján elhangzott köszöntőjében Pergő Margit polgármester.
Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. Az idősödés a 60. életévben kezdődik, az időskort 75 éves kortól szokták számítani. A WHO szerint 2000 és 2050 között a világ 60 év feletti népességének aránya 11-ről 22 százalékra, lélekszámuk 605 millióról 2 milliárdra nő. Az emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű országokban lesz a legdrámaibb, 2050-re az idősek 80 százaléka ezekben az országokban fog élni.
A 80 évesek és az e fölöttiek száma 2050-re négyszeresére nő. Egyre több gyermek fogja ismerni a nagyszüleit, dédszüleit, különösen a dédnagymamáját, hiszen a nők 6–8 évvel tovább élnek a férfiaknál.