Zalaegerszegi testvérszervezet látta vendégül a berhidai kertbarátokat
Elképzelhető, hogy zalai gyümölcsből készült lekvár is versenybe száll majd a Berhidai Napok idei lekvárvesenyén, ugyanis a kertbarátok ezúttal sokrekesznyi, finom sárgabarackkal tértek haza zalaegerszegi kirándulásukról.
A vírusjárvány miatti kényszerszünetet pótolva, idén már második alkalommal találkoztak településünk kertészkedői távoli barátaikkal. A Berhidai Kertbarát Kör márciusban látta vendégül a Zalaegerszegi Hagyományápoló, Kertbarát és Kulturális Egyesület tagjait, június 28-án pedig a berhidaiak viszonozták a látogatásukat. A rekkenő hőség dacára egy igen tartalmas, rengeteg élménnyel teli napot töltöttek el Zala megyei barátaikkal, amely során egy hatalmas gyümölcsösbe is ellátogattak.
Az azonos érdeklődésű, egymástól meglehetősen távol eső két szervezet kapcsolata több éves múltra tekint vissza, és úgy tűnik, az évek előrehaladtával nem, hogy nem halványul, hanem még inkább erősödik a tapasztalatcserén és ismerkedésen alapuló barátságuk. Kölcsönös látogatásaikat – a szakami eszmecserén és a gazdag vendéglátáson túl – igyekeznek tartalmas, ismeretszerző kulturális programokkal is gazdagítani. Ezúttal elsőként Egervárra vezetett az útjuk, ahol a Délnyugat-Dunántúl legnagyobb késő gótikus téglatemplomát tekintették meg. Itt Gyerkó Gábor polgármester nagy szeretettel fogadta a csapatot, és nem csak a templomot mutatta be, hanem büszkén és örömmel mesélt a szépen fejlődő és gyarapodó településükről is.
A következő állomás az egervári középkori várkastély, Közép-Európa egyik legjelentősebb várépítészeti emléke volt. A szépen felújított épületet körbejárva, némi bepillantást nyerhettek a középkoriak életébe, és a hűvöst adó, ódon falak mögött meg is pihenhettek kissé a kirándulók, mielőtt folytatták volna útjukat a nagykutasi gyümölcsösbe.
Itt – tekintettel arra, hogy magasan járt, és igencsak forrón sütött már a nap – busszal járták körbe, és csodálták meg a gazdaság, hatalmas területen fekvő, idén bőséges termést hozó cseresznyését meg barackosát. Miután kóstolót is kaptak a zamatos gyümölcsökből, a vásárlásnak sem tudtak ellenállni, így a kiránduló busz csomagtere hamar megtelt a mézédes zalai feketecseresznyével, meg lekvárnak szánt, zamatos sárgabarackkal.
Már hagyományosnak mondható, hogy amikor a két csapat találkozik egymással, a fehér asztalok is roskadoznak a finomságoktól. Ezúttal a vendéglátók zalai specialitással, dödöllével és hordós káposztával körített pörkölttel, rengeteg féle házias süteménnyel kínálták a berhidaiakat, és a persze, a vacsora mellett a zene sem maradhatott el, aminek hallatán még az időnként nehezen engedelmeskedő, fáradt lábak is táncra perdültek.
-Úgy vélem, a távolság ellenére, mindkét részről nagyon értékesnek tartjuk ezt a kapcsolatot, hiszen amikor találkozunk, szakmai kérdésekben is véleményt cserélünk, de az ismerkedés és a barátkozás is fontos része a látogatásainknak – mondta Kellerné Szász Anikó, a berhidai kör vezetője. Hozzátette, jó érzés, hogy mindkét részről megoszthatják a sokévtized alatt megszerzett tapasztalataikat. A zalaegerszegiek leginkább a vetőmagbörzéjükre időzítik a berhidai kirándulásukat, de reméli, hogy idén újabb kivételt tesznek, és – akár kisebb létszámmal is – a Berhidai Kertbarát Kör jubileumi, 50. évfordulójára rendezett terménykiállításukat is megtisztelik majd zalai barátaik.
Mindkét kertbarát csapatot sokat tapasztalt, dolgos kezű, mondhatni kevésbé fiatalok alkotják, az átlagéletkor már erősen súrolja a szépkort, nem csoda, hogy az egyhangú hétköznapok mellett, ezek a találkozások mindig felüdülést, örömteli kikapcsolódást is jelentenek számukra, még akkor is, ha a nap végére mind a vendéglátók, mind a vendégek alaposan elfáradnak. Boldog fáradtság ez, olyan, mint a kertészkedés: megéri dolgozni érte!