Honismereti szakemberek látogatták meg a Kistemplomot
Ilyen sok szakavatott, hozzáértő kíváncsi szempár talán még sohasem tekintette meg egyszerre városunk nevezetes történelmi büszkeségét, mint az július 7-én történt, amikor az Országos Honismereti Akadémia félszáznál is több résztvevője látogatta meg a középkori Szent Kereszt templomunkat. A több tucatnyi kiváló régész, történelemtudós, muzeológus, művelődéstörténeti szakember és levéltáros egész Kárpát-medencét képviselve érkezett a Veszprémben megtartott, több napos országos honismereti találkozóra, amelynek része volt a térségünkben tett kirándulás és a berhidai kőtemplomban tett látogatás is.
Mint azt Márkusné Vörös Hajnalka levéltárostól, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökétől megtudtuk, július 3-8. között Veszprém adott otthont az immár 49. alkalommal megrendezett Országos Honismereti Akadémiának. A minden évben más megyében megtartott, a Kárpát-medence legnagyobb honismereti találkozójának 1993 és 2007 után, idén ismét Veszprém megye lett a házigazdája. Az ötnapos konferencián az ország valamennyi megyei honismereti egyesületein kívül, a határon túli magyar szervezetek képviselői is részt vettek. Az idei akadémiát az „Árpádok évszázadai” címmel, az Aranybulla kiadásának 800. nagy jubileumának és az Árpád-kornak szentelték. A rendezvény első napjaiban ezekben a témákban hallgattak szakelőadásokat a résztvevők, majd az akadémia záró napja előtt, egy sokállomásos kirándulást tettek Veszprém térségében, amely során megtekintették Sóly, Nádasladány, Öskü, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Vörösberény, Aszófő, valamint Berhida történelmi nevezetességeit.
A Szent Kereszt templom szakavatott látogatóit városunk polgármestere, Pergő Margit fogadta a közel hétszáz éves kőtemplomban. Elmondta, hogy egész Európában is jelentős középkori műemléket láthatnak, hiszen a berhidain kívül, még csak Franciaországban maradt fenn még egy olyan templom, amelynek a tetőszerkezete sem fából ácsolt, hanem kőből rakott. Azt is szóvá tette, hogy a műemlékvédelem alatt álló, több százéves templom a katolikus egyház tulajdona, és bár a rekonstrukciójára már régen elkészültek a szakmai tervek, a szükséges forrás, sajnos még hiányzik a helyreállításához. Arra is rámutatott, hogy a Kistemplom műemlékvédelmének fontos szerepe van a közvetlen környezetének kialakításában, így nemsokára egy impozáns park épül a szomszédságában.
A középkori templom építészeti jelentőségéről és történelmi múltjáról – Felker Zsolt plébániai kormányzó elfoglaltsága miatti távollétében — Szabó Istvánné tájékoztatta az Országos Honismereti Akadémia résztvevőit. Beszélt a XIV. században épült templom építészeti jellegzetességeiről, a feljegyzésekből ismert múltjáról, bővítéséről, valamint az 1963-64-es műemléki helyreállítást megelőző, tudományos kutatómunka és régészeti feltárás eredményeiről. Említést tett az évszázadok alatt elszenvedett, hányatott sorsáról is, hiszen az eredetileg katolikus templomot a törökkori profán használat után a protestánsok szerezték meg. Ebből az időből való a faragott, népies bejárati ajtó az 1637-es évszámmal, és a nyugati karzat népies fakorlátja. 1759-ben azonban a katolikusok, Boronkay Dániel vezetésével visszafoglalták a kálvinistáktól, és még abban az évben Szent Kereszt tiszteletére szentelték újjá templomukat.
A Kárpát-medence legnagyobb honismereti helytörténeti találkozójának résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták a középkori egyházi építményről szóló rövid tájékoztatót, majd szakavatott hozzáértéssel járták körbe a műemléket. Sokan a toronyba is felmerészkedtek, és lelkesen mesélték, milyen csodálatos élményt jelentett számukra onnan fentről látni a települést, és megtekinteni a hazánkban egyedólálló műemléket.
Mint azt honlapjukon is olvashatjuk, a Honismereti Szövetség meggyőződése, hogy a honismeret fő oszlopa a helytörténet, ami a „köztörténet hajszálgyökérzete”. Ezen keresztül jutnak el a közösséget éltető szellemi tápanyagok a közjót szolgálva leginkább a társadalom szervezetébe. Ahogy a helytörténet a „köztörténet hajszálgyökérzete”, úgy a honismeret a „nemzettudatunk környezetvédelme”. Az a bizonyos gyökérzet annál biztosabban tartja a fát, minél sokrétűbb, minél összetettebb, ahol összeér a gyökér a szárral, a múlt a jelennel s talán még a jövővel is. Ezen és ezért dolgoznak oly kitartóan valamennyien a helytörténeti és a megyei honismereti szervezetekben.
Mi, berhidaiak pedig örülünk, hogy a településünkre látogató honismereti szakemberek nem csak a maguk gyönyörűségére tekintették meg a hét évszázadot túlélő templomot, hanem hírét viszik ennek az értékes műemléknek az ország minden pontjára, sót a határainkon túlra is.