Koszorúzó emlékünnepség a magyar hősök emlékére
Május utolsó vasárnapján azokra a magyar katonákra és civilekre elékezünk, akik életüket áldozták Magyarországért. Tiszteletükre Berhidán a Hősük terén felállított II. világháború hősi halottjainak állított emlékműnél tartottak koszorúzó emlékünnepséget hétfőn délelőtt. Elsőként Moharos Cintia köszöntötte az egybegyűlteket, majd Varga Bence, Erdélyi Iringó és Bogdán Szimonetta szavalatát követően Gerőfiné Mészáros Anita, a művelődési ház vezetője mondott ünnepi beszédet.
Ma, több mint 100 évvel az első, s közel 80 évvel a II. világháború után, azokra a hősökre emlékezünk, akik a legtöbbet, életüket áldozták a hazáért – emelte ki beszédében az intézményvezető. — Azokra, akik vállalták a testi és lelki szenvedést. De hősök azok is, akiknek volt erejük együtt élni a háború borzalmaival, felülemelkedtek a történteken. Újraépítették az életüket, megalapozták a mi életünket – emlékezett, majd jelenünkre utalva hozzáfűzte: Most, amikor a szomszédos országban háború zajlik, növekszik a bizonytalanság, nő a félelemérzetünk. Mára több ezer az emberáldozatok száma, katonák és civilek, férfiak, nők és gyermekek halnak meg nap mint nap, tőlünk csupán néhány száz kilométerre. A háború borzalmai megérintenek, elrettentenek minket. Közelebbről érezzük a nagy háborúk szörnyűségeit, mélyen átérezzük elődeink sorsát, akik belesodródva a háborúba, az orosz fronton találták magukat, vagy épp otthonaikat elhagyva kényszerültek menekülni, menedéket keresni a bombázások elől. Azokét a katonákét, akik közül sokan először fogtak fegyvert, és harcoltak a hazáért, hosszú órákat töltve a lóvészárokban a csatamezőkön. Nagyon fiatalon, felnőttkoruk kezdetén már a fronton voltak, és sajnos, nagyon, nagyon sokan nem tértek haza onnan.
Gerőfiné Mészáros Anita beszédében arra is rávilágított, hogyan is vált a hősök emléknapjává május utolsó vasárnapja: Még javában folyt az I. világháború, amikor 1915-ben báró Abele Ferenc, vezérkari őrnagy levelet intézett gróf Tisza István miniszterelnökhöz, kezdeményezve, hogy hozzanak olyan törvényt, amely kötelezi a községeket, hogy állítsanak olyan kőemléket, amelybe az elesett hősök nevét vésik. Az 1917. évi nyolcadik törvény elrendelte, hogy minden község, város, méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akiknek lakói közül a hazáért életüket áldozták fel. Még tartott a háború, amikor megkezdődött a ma is látható hősi emlékművek felállítása. Később, egy 1924. évi törvénycikkely a hősök ünnepe néven, nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Így 1945-ig minden évben emlékünnepséget tartottak a hősök tiszteletére, és emlékműveket emeltek. A II. világháborút követően azonban elmaradtak ezek az emlékezések, és csak a rendszerváltás után elevenítették fel ismét a hősök napját megtisztelő ünnepségeket, és a második világháború áldozatainak is emlékműveket emeltek a településeken.
Az intézményvezető aláhúzta: Tisztelettel és hálával tartozunk elődeinknek. Fontos, hogy időről-időre felelevenítsük nagyszerűségüket, hősiességüket, hűségüket és kitartásukat. Példák ők az utókor számára, hazaszeretetre, önfeláldozásra buzdítanak. Erkölcsi követelmény, hogy őrizzük emléküket, rójuk le tiszteletünket a magyar hősök előtt – zárta szavait Gerőfiné, majd a résztvevők elhelyezték a kegyelet virágait a II. világháború hőseinek állított, berhidai emlékműnél. Az önkormányzat nevében Pergő Margit polgármester és Nyírő István alpolgármester koszorúzott, majd a városi intézmények és civil szervezetek képviselői is az emlékmű talapzatánál elhelyezett virágokkal rótták le tiszteletüket a világháborúk hőseinek.
Egyébként, mint azt Gerőfiné Mészáros Anita elmondta, városunkban több világháborús emlékmű található. A körforgalomban állót 1926-ban Berhida község hősi halottjainak tiszteletéra állították. A kiskovácsii református templom kertjében található vörös kőoszlop tizenhat hősi halottjának és 49 résztvevőjének nevét örökítette meg. Peremarton község 1923-ban állított kőkeresztet az első világháború peremartoni hősi halottjainak emlékére. Később, 1937-ben egy újabb emlékmű felállításáról döntöttek, mivel úgy vélték, hogy a korábbi, szűkös anyagi keretekből készült emlékmű, nem a hősöket megillető kegyelettel fejezi ki a község háláját, annak helye e célra nem megfelelő, ezért egy új, Kisfaludi Strobl Zsigmond által tervezett emlékművet létesítettek, 1943-ban. Ezt a peremartoni első világháborús és az egyesített Berhida nagyközség II. világháborús hősi halottjainak tiszteletére emelték, s ma is a Hősök terén áll. A megemlékezők a 2002-ben, a II. világháború áldozatainak állított, a hősök nevét megörökítő emlékműnél tartottak koszorúzó ünnepséget.
