/

Hagyományőrzés lankadatlan tudásszomjjal

8 perc olvasás

Anya és lánya közös kiállítása a művelődési házban

A Szárnypróbálgatások kiállítás sorozatban látható Rózsás Tünde Tímea és édesanyja, Szuper Judit kézműves alkotói tárlata a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtárban, amelyet Márton Anikó, népi játszóház vezető nyitott meg május 6-án. Ahogyan az alkotók először mutatkoztak be közös kiállítással, a rendezvényt színesítő, idén márciusban megalakult, Kacabajka folklórműhely is először lépett közönség elé.

A régi időkben még természetes volt, hogy a lánygyermek édesanyjától tanult varrni, hímezni, kötni, horgolni, szőni, főzni, kenyeret sütni, kertet gondozni, állatot nevelni, sőt tavaszonként, házat meszelni – mutatott rá a ritkaságnak számító, anya-lánya kiállítást méltatva Márton Anikó. – De mindemellett még legalább tucatnyi mesterséghez is értettek a nők és a férfiak is – tette hozzá –, hiszen a napjainkban, sajnos többnyire csak szitokszóként használt paraszt szavunk, olyan embert jelölt, aki képes előállítani a maga élelmét, jövedelmét, lakhatását, lakberendezését, és szinte teljesen önfenntartó módon élt. A maga alkotta tárgyak ráadásul, nem csak használhatóak, hanem szépek is voltak, ma is jó kézbe venni azokat! A funkcionalitáson és a használhatóságon túl, esztétikumot is képviseltek, és díszítéseik is beszédesek voltak. Gondoljunk csak a ruházatukra, amelyek viselőjéről le tudták olvasni, férjezett-e vagy özvegy, esetleg pártában maradt hajadon, vannak-e gyermekei, milyen rangú, módos-e vagy szegényebb, milyen vallású, melyik tájegységen él.

Nem csak szemet gyönyörködtetők, de funkcionálisok is a kézműves tárgyak

Rózsás Tünde Tímea és édesanyja, Szuper Judit kézműves tárgyai is roppant sokrétűek, és a népi hagyományokból táplálkozva, számos készítési technikát alkalmazva készültek. Találhatunk párhuzamot anya és lánya munkásságában, hiszen mindketten még gyermekkorukban, édesanyjuktól tanulták meg a varrás, a kötés és horgolás alapjait, majd felnőttként folyamatosan bővítették, fejlesztették a tudásukat. Hogy mi táplálja bennük ezt a tudásszomjat és alkotókedvet? Nos, egyikük sem képes ölbe tett kézzel ülni, a lustálkodás ismeretlen fogalom a számunkra! – mondta a közel húszéves barátságukra hivatkozva Márton Anikó — Ha összeszedjük, mi mindennel foglalkoznak, bizony hosszúra nyúlik a lista! Tünde a fazekasság mellett, hímzéssel, varrással, kötéssel, szövéssel, nemezeléssel, szalmázással, sőt újabban a pirográfiával is, s mindezt a néptánc oktatása és népdal éneklés és fellépések mellett teszi! Judit fáradhatatlanul köt, horgol, ruhát, táskát, vagy épp játékot varr, és a csipkekészítés bonyolult rendszerébe is beletanulva készíti el szépséges használati- és dísztárgyait. Tiszteletre méltó, hogy anya és lánya is, mindig készek egy-egy újabb mesterségbe beleásni magukat, elfogadva, hogy valami új elsajátításához nemcsak rengeteg türelemre és kitartásra van szükség, de sok-sok alázat is kell ahhoz, hogy elérjék, ne csak egy tevékenység, hanem öröm is legyen számukra az alkotás folyamata.

Balról: Rózsás Tünde Tímea, Márton Anikó, Szuper Judit, Gerőfiné Mészáros Anita intézményvezető és Túnde kislánya látható

Mint megtudtuk, Rózsás Tünde Tímea kettős jubileumot is ünnepel az idén. 40 évvel ezelőtt kezdett el táncolni, és 30 éve oktatja is a néptáncot. Emellett a népi játszóház-vezetés végzettsége is idén lesz nagykorú.  Mondhatni tehát, hogy számára egy szépen kikövezett út vezetett a néptánc és a népi műveltség, a kézművesség mesterségeinek világába. Édesanyja és édesapja, de több családtagja is táncol, így rendszeresen körülvették őt a népdalok, néptáncok, népi motívumok világa, és örömmel vetette magát bele, a kezdetektől fogva.

Az alkotás öröme az új technikák megismerésében és elsajátításában is rejlik

Nem csak táncolni szeretett, de tudását szívesen továbbadja, szeretettel tanítja is a néptáncot. Tünde Tímea és Judit pedig, ezúttal nem táncukkal, hanem hagyományos technikákat felvonultatva, a sajátkezűleg készített, szépséges tárgyaikkal lepték meg az érdeklődőket.

Sajátkezűleg készített és festett, egyedi kerámia edények

A kiállításmegnyitón népdalokat előadva, először lépett közönség elé a márciusban megalakult, Kacabajka folklór műhely. Élmény volt hallani tiszta éneküket, ahogyan a kiállított kézműves tárgyakat is érdemes megtekinteni, hiszen az esztétikai élményen túl, ötletet meríthetünk ahhoz, miként aktualizálható napjainkban is a hagyomány. 

A megnyitón nagy sikeres volt a debütáló Kacabajka folklór műhely fellépésének

A kiállítás május 20-ig látható a művelődési ház nyitvatartási ideje alatt.

Kövess: