„Vallom és vállalom, hogy rajtam két aranypánt van: az egyik a magyar kultúra, a másik a cigányságom és egyikről sem óhajtók lemondani.”
– írja magáról Kovács József, roma költő.
Kevesen tudják, hogy április 8-át Nemzetközi Roma Világnapként tartják számon, ugyanis 51 évvel ezelőtt, 1971-ben ezen a napon tartották meg az I. Roma Világkongresszust. A különböző roma népcsoportok képviselői ekkor határozták el, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, közösen lépnek fel és harcolnak a romák jogaiért, valamint megismertetik és hirdetik a roma kultúrát. Kinyilatkoztatták, hogy a világszerte szétszórtan élő népcsoport egységesen romának nevezi magát, és a roma zászlót, valamint a roma himnuszt illetően is közös megállapodás született.
Közösségük 1990, a IV. Roma Világkongresszus óta ünnepli a roma világnapot – amikor az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította az eseményt. Ebből az alkalomból emlékeznek meg arról, hogy ők is számos – gazdaság, tudomány, kultúra, sport – területen példaértékű teljesítményeket és eredményeket értek el a történelem során, és gazdagítják ma is azokat a társadalmakat, amelyekben élnek.
Magyarországon is számos, magyarságát is vállaló roma közösséghez tartozó sportolóval, színésszel, képzőművésszel, tudóssal találkozhatunk, rengeteg példa áll előttünk ma is.
“A roma kultúra világnapja a többségi társadalom számára is ünnep. Olyan kultúra előtt tiszteleghetünk, amely évszázadokon át volt része a magyar és európai kultúrának, és amely az 1970-es évektől megjelenő első generációs roma értelmiség működésének köszönhetően mind gyakrabban mutatta meg gazdagságát a roma közösségen kívül is. Földrajzi szempontból a cigányság a világ számos pontján megtalálható, európai viszonylatban 10-12 milliós közösséget alkot”
– idézte a pár évvel ezelőtti cikkében a Magyar Közösség Pártja sajtótájékoztatóján elhangzott beszédből a felvidek.ma híroldal.