Napjainkban gyakran halljuk, hogy a közösségekbe kerülő óvodások és kisiskolások között egyre több a nehezen, vagy az egyáltalán beilleszkedni nem tudó apróság. Ez a körülmény pedig – túl azon, hogy alaposan próbára teszi a pedagógusok türelmét és szakmai felkészültségét, igencsak megnehezíti a csoport, az egész közösség mindennapjait is. A Berhidai Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat idei éves értekezletén a szakmai beszámolókat követően a magatartászavarok kezeléséről is elhangzott egy tanulságos előadás.
A szokásostól eltérő magatartás a gyermek sérült szocializációja következtében alakul ki, és a dacos viselkedéstől akár a deviáns magatartásig fajulhat. Nem könnyű kezelni, de az idejében felismert tünetekkel megelőzhető a súlyosabb probléma. Ugyanakkor roppant fontos, hogy ebben a szülő maximálisan partner legyen, de sokat segít a kortársak támogatói környezete is. Ha gyermekkorban nem foglalkoznak idejében a magatartászavarokkal, az eltérő viselkedés deviáns magatartássá alakulhat, ami ifjú- és felnőttkorban számos baj forrása lesz. Nem csak külső tényezők, olykor neurológiai faktorok – mélyebb érzékenység –, énvédő mechanizmusok, az alacsony intelligencia és a tanulás elhanyagolása is befolyásolhatják a kialakulását.
Ugyanakkor nem csupán a nevelés elhanyagolása – amikor nincs otthon megfelelő napirend, nincsenek szabályok, feladatok –, hanem ennek az ellenkezője: a túl szigorú, autoriter szülői befolyás, vagy a kettős nevelés, valamint a szülők függőségei, betegségei, de még a médiából áradó agresszió is okozhat magatartászavart a gyermekeknél.
Öt év alatti apróság kezébe egyáltalán nem való a mobiltelefon, és korántsem mindegy, mit sugároz a bekacsolt televízió, vagy hová kalandozik a gyermek a felügyelet nélkül használt számítógépen az internet világában! A káros minta is számos probléma gyökere lehet.
Különböző természetű magatartászavarok fordulhatnak elő. Van, aki otthon, mások a közösségben viselkednek „másként”. Egyesek beilleszkednek a kortársi közösségbe, de ők a vezéregyéniségek, és a felnőttekkel kerülnek konfliktusokba, vagy épp ellenkezőleg, némelyeket szorongásos, depressziós zavarok jellemzik. A fennálló magatartászavar a külső körülmények megváltoztatásával még visszafordítható, de ha devianciába csúszik már sokkal súlyosabbá válik a probléma.
A kezelésben roppant hasznos módszer a szocioterápia. Ide sorolható a sport, amely szabályokat állít fel, de lehetőséget ad a teljesítményre. Segíthet a közösségi művészetterápia, a rajz- és festés, a szobrászkodás, a zene- és játékterápia, ahogy a színjátszás, a szerepjáték, vagy a biblio- és meseterápia. Fontos azonban a szülők együttműködése, akik a számukra megtartott tréningeken sajátítják el a magatartászavarok hatékony kezelését.
A szocioterápiás kezelések lényege, hogy az addig folyton háttérbe szorult, és a nem megfelelő magatartása miatt magát ,mindig kiközösítve érző gyermek is végre figyelmet kap, képes valamiben jól teljesíteni, és pozitív formában a figyelem központjába kerülni, elismerésben részesülni. Mindez erősíti az önbizalmát, jelentősen enyhítve a magatartászavarok tüneteit.