Immár 33 éve, 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Erről a napról országszerte színes kulturális rendezvényeket, irodalmi. zenei és képzőművészeti programokat tartanak. Városunkban ezúttal egyedülálló és különleges élményben lehetett részük azoknak, akik meghallgatták Fekete Nándor, a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár színháztermében megtartott „Zene a képekben” című orgonakoncertjét.
Mint ismert, Kölcsey 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Nemzeti Himnuszunk véglegesítésének napját 1989-ben ünnepelték meg a magyar kultúra napjaként, s tesszük ezt azóta országszerte és a nagyvilágban is, ahol léteznek, működnek magyar ajkú emberek kulturális közösségei. Az emléknap alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes kulturális hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti öntudatunknak.
„De azt hiszem, a helyes élet az, ha úgy élünk, hogy minden napunk a magyar kultúra napja legyen, hogy mindennap megpróbáljunk olvasni, nézni vagy hallgatni valami nagyon jót, olyat, amitől többek lehetünk, olyat, amitől azt érezzük, érdemes élni.”
– fogalmazott ma, a magyar kultúra napjáról írt gondolataiban közösségi profilján Dragomán György. Teljes mértékben egyetértünk vele, mégis mindannyiunknak különleges élményt jelent, ha e jeles napot olyan rendezvénnyel pecsételhetjük meg, amely képes felülmúlni az egész évben elérhető programok többségét. Ezt tapasztalhattuk meg idén Fekete Nándor orgonaművész berhidai koncertjét hallgatva.
A „Zene a képekben” című hangversennyel az orgonaművész egy olyan programzenei összeállítást álmodott meg, amely a zenével egyenrangú szintre emeli a látványelemeket. A hangverseny alatt azokat a képeket láthattuk a kivetítőn, amelyek a zeneszerzők lelki szemei előtt is lebeghettek a művek megalkotása közben. A fotósorozat elkészítéséhez minden adott volt abban a városban, ahol a művész zenei pályafutása kezdetét vette, Miskolcon. Így jött az ötlet, hogy erre az összművészeti produkcióra K. Orosz Ila fotóművészt kérje fel, aki helybeliként ismeri a környék összes csodáját – vallotta Fekete Nándor koncertje kezdetén, hozzáfűzve, hogy ennek köszönhetően a publikum még jobban megérti és átéli az éppen soron következő orgonadarabot. Az egyórás koncerten sokak által ismert, világklasszis zenekari alkotások zseniális orgonaátiratai csendültek fel. Ismerősen csengett, mégis új hangzásban, eddig még soha nem hallott stílusban hangzott el Vivaldi Négy évszak szerzeményéből a Tél és a Tavasz, Beethoven Holdfény szonátája és Örömódája, Grieg: I. Peer Gynt szvitje.
Fekete Nándor orgonaátirataival és nagyszerű előadásmódjával egyedülálló, bensőséges hangulatot varázsolt a közönség soraiba, különleges ünneppé emelve a magyar kultúra napját. S, ha már írásunk elején kortárs írónk, Dragomán György gondolatait idéztük, kijelenthetjük, hogy a magyar kultúra napján ezúttal olyan hangverseny részesei voltunk itt Berhidán, „amitől többek lehettünk, amitől azt éreztük: érdemes élni”. Reméljük, lesz még alkalmunk városunkban köszönteni és élvezni az orgonaművész nagyszerű előadását!