Megemlékezés a magyarországi németek kiűzetésének évfordulóján
A II. világégés legvégén, illetve az azt követő „békében” vette kezdetét a magyarországi németek „malenkij robotra” hurcolása, majd 1946-ban többségüknek a hazánkból történő kiűzetése. A végtelenül szomorú és fájdalmas események emlékére a Berhidai Német Nemzetiségi Önkormányzat idén szobrot állított az Együvé tartozás parkjában, ahol avató megemlékezést tartottak január 19-én.
A magyarországi német származású lakosság a második világháború borzalmait és nélkülözéseit éppúgy ártatlanul megszenvedte, mint a magyar, vagy más nemzetiségű polgárok. A háború végén, az 1944-45-ik év fordulóján, alig néhány hét leforgása alatt mintegy 32 ezer magyarországi németet, kizárólag a származása miatt hurcoltak el „malenkij robotra” a Szovjetúnióba. A világháború befejezése utáni béke hónapjaiban sem szűnt meg az ellenük irányuló megtorlás, a magyarországi németek kálváriája tovább folytatódott, amikor 1946-ban elkezdődött a kitelepítésük, vagy inkább kiűzetésük, ugyanis javaikat, otthonaikat, ingóságaikat hátrahagyva kényszerítették őket szülőföldjük elhagyására. Megyénkből, a 47 községből a német anyanyelvűek 40 százalékát, mintegy 13 ezer embert hurcoltak el.
A berhidai megemlékezésen a II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola, valamint az Ady Endre Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és AMI tanulói irodalmi emlékműsorral idézték fel a 76 esztendővel ezelőtt történt tragikus eseményeket. A rendezvény a magyarországi németek himnuszának eléneklésével vette kezdetét, majd Ernhofferné Somogyi Ágota, a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az emlékezés helyszínére utalva kifejtette: a berhidai Együvé tartozás parkja a katolikus egyházhoz tartozó területen épült, és elsősorban annak köszönhető, hogy a Berhidán és környékén élő magánszemélyek, vállalkozók és civil szervezetek összefogtak annak érdekében, hogy városunkban megvalósuljon egy olyan színtér, amely az összetartozásunkat jelképezi. Köszönet illeti valamennyiüket a segítségükért, különösen Nesó Lászlót, aki a park megálmodója, szorgalmazója és létrejöttének fáradhatatlan szervezője volt. A Német Nemzetiségi Önkormányzat is csatlakozott e nemes kezdeményezéshez, és egy pályázat segítségével idén padokat vásároltak, valamint emléket állítottak a kitelepített német honfitársainknak. A diákok emlékműsora előtt Molnárné Gáspár Orsolya és Ernhofferné Somogyi Ágota először koszorúzták meg a nemrégen állított kitelepítés emlékművét.
A két iskola tanulói felidézték azokat a sorokat, amelyeket az otthonaikból kiűzött, földönfutóvá tett emberek lejegyeztek. A kiűzők nem kímélték sem a gyermekeket, sem a felnőtteket, de az idős embereket sem. Vagonokba zsúfolva, étlen-szomjan utaztak nyolc napon át Németország felé, ahol lágerekbe kerültek és hosszú szenvedések, megpróbáltatások árán kezdhettek új életet azok, akik túlélték a szenvedést. Sokan, különösen az idősek és betegek nem vészelték át a testi és lelki megrázkódtatásokat. Talán ez utóbbi, a lélek szenvedése volt számunkra elviselhetetlenebb, hiszen nem követtek el semmit, mégis súlyos megtorlások áldozatai lettek. Kimondhatatlanul igazságtalan volt olyan embereket elüldözni hazájukból, akik ártatlanok voltak, akik mindig csak szorgalmasan dolgoztak. Az elűzőknek csak egy járhatott a fejükben, hogy az elűzöttek vagyonából meggazdagodjanak.
A megemlékezés perceiben a jelenlévőknek megrázó élményt jelentettek Lovag Erdős Anna: Egy marék földet (Egy elvándorló magyar kívánsága) című versének szívbemarkoló sorai. Álljon itt három versszak e költeményből, amelynek sorai megvillantják előttünk, mit éreztek a szülőföldjükről ártatlanul elüldözött németek, akik közül a legtöbben soha nem térhettek vissza otthonaikba, egykori, szeretett hazájukba.
„Egy marék földet csak
Hozzatok nekem
Legyen min megpihennem
Csak egy marék földet
Hazám földjéből, kertemből
Had érezzem illatát kezemből.Csak egy marék földet
Hazám talajából
Hol bölcsőm ringott, messze távol
Az a marék föld kedves a lelkemnek
Ott voltam boldog, igazán gyerek.Csak egy marék földet hozzatok nekem
Had pihenjen meg rajta szívem
Hova fejem utoljára lehajthatom
Honvágyam, könnyem tele sírja
Sajgó lelkem vigasztalhatom.” …